Poire tatin avec caramel au beurre salé
Közérthetően: Körtés felfordított torta, sós karamellel
Nem voltam sohasem az a nagy gyümölcs tortás. Meghiúsul és elveszik a többi alapanyag között a lényeg, éppen azért eszek gyümölcsöt, mert az igazi ízére vágyom. De az ősszel érő dolgoknál, mintha maguk is kívánkoznának arra, hogy feldolgozva fogyasszuk. Ilyen az alma, a szilva és a körte. Nyersen, finom, finom, de annyira nem jönnek ki a gyümölcs ízei. Tortában megsütve, kompótként, lekvárban, húsba töltve, feldolgozva viszont eltűnik a lisztessége a megnevezhetetlen darabossága, csak az íze marad.
Múlt héten kaptunk néhány körtét, másnap mikor kerestem volna valami receptet hozzá, egy tematikus műsorba botlottam. Egy férfi, arra kereste a választ, hogy a helyi (brit) körtefajtákból milyen ételeket lehetne készíteni, hogy ne rohadjanak meg felhasználás nélkül.
Annyira jó dolgok voltak benne! Körtés, hagymás szaftban megpárolódott beuf bourginone, étcsokoládéval...gyönyörűen festett. A desszert körtés soufflet volt, ami ugyan nem tarte Tatin, de az elkészítésből beugrott. Így, ha nem is almával, körtével készítem, nem is akárhogy, sós karamellel!
Tudom, magyar embernek fura, úri huncutság, a sós karamella, de ha kedves nektek az étel és a Carpe Diem az étkezésben, akkor érdemes kipróbálni. A receptben sem sózott vajat írok, inkább külön adom hozzá, mert itthon ez kevéssé van a köztudatban.
Rokonom, aki a francia éra kultúrnagykövete számomra, Ő ajánlotta, a sós karamellt. Ha békacombot ajánl, akkor olyan fagyit is kikértem volna, mert tudom, hogy az tényleg jellemző a környékre.
Következetesen tartom azt a szabályt az utazásaim során, hogy ha ott vagy valahol, akkor élj, étkezz, beszélj úgy mint a helyiek. Nem baj ha döcög is, legalább próbálkozol.
A végeredmény isteni lett, annak dacára, hogy egy egy esti "Jó éjszakát süti" után úgy raktam vissza a sütőbe pihenni, hogy elfelejtettem azt kikapcsolni. Telik, múlik az este....mmmh, mi ez az illat? Úgy felejtettem a sütőt! De hálistennek csak a teteje pirult, nem égett le.
Ez a mozzanat opcionális.
Recept:
Körte rész:
4 körte kimagozva, nagyobb darabokra vágva
5 dkg vaj
1 mokkáskanál só
1 evk cukor
Tészta:
4 evk liszt
1 evk búzadara
2 evk cukor
1 tk sütőpor
1 tojás
1/2 dl olaj
1 dl tejföl
kevés fahéj és vaniliáscukor
Elkészítés:
A vajat hevítsük egy serpenyőben, amihez adjuk hozzá a cukrot és a sót. Lassan kevergessük amíg el nem kezd barnulni, a végén adjuk hozzá az előkészített körtét, amit beleforgatunk és lefedünk. Félretesszük a tűzről.
A tészta egyszerű kevert tészta. Egy tálban adogassuk hozzá a hozzávalókat, amíg egyneművé nem válik.
Készítsük elő a tortaformát: kapcsos tortaformába fogassunk 2 réteg sütőpapírt, arra öntsük a gyümölcsöt, majd a tésztát. Közepes hőfokú sütőben süssük cirka 45 percig. Tűpróbával ellenőrizzük a tésztát.
A tálaláskor szépen mutat rajta egy kis porcukor, de ízre nem kívánjuk. Inkább tegyünk rá egy pötty tejszínhabot, vagy tejfölt. Magában tökéletes.
Nem voltam sohasem az a nagy gyümölcs tortás. Meghiúsul és elveszik a többi alapanyag között a lényeg, éppen azért eszek gyümölcsöt, mert az igazi ízére vágyom. De az ősszel érő dolgoknál, mintha maguk is kívánkoznának arra, hogy feldolgozva fogyasszuk. Ilyen az alma, a szilva és a körte. Nyersen, finom, finom, de annyira nem jönnek ki a gyümölcs ízei. Tortában megsütve, kompótként, lekvárban, húsba töltve, feldolgozva viszont eltűnik a lisztessége a megnevezhetetlen darabossága, csak az íze marad.
Múlt héten kaptunk néhány körtét, másnap mikor kerestem volna valami receptet hozzá, egy tematikus műsorba botlottam. Egy férfi, arra kereste a választ, hogy a helyi (brit) körtefajtákból milyen ételeket lehetne készíteni, hogy ne rohadjanak meg felhasználás nélkül.
Annyira jó dolgok voltak benne! Körtés, hagymás szaftban megpárolódott beuf bourginone, étcsokoládéval...gyönyörűen festett. A desszert körtés soufflet volt, ami ugyan nem tarte Tatin, de az elkészítésből beugrott. Így, ha nem is almával, körtével készítem, nem is akárhogy, sós karamellel!
Tudom, magyar embernek fura, úri huncutság, a sós karamella, de ha kedves nektek az étel és a Carpe Diem az étkezésben, akkor érdemes kipróbálni. A receptben sem sózott vajat írok, inkább külön adom hozzá, mert itthon ez kevéssé van a köztudatban.
Rokonom, aki a francia éra kultúrnagykövete számomra, Ő ajánlotta, a sós karamellt. Ha békacombot ajánl, akkor olyan fagyit is kikértem volna, mert tudom, hogy az tényleg jellemző a környékre.
Következetesen tartom azt a szabályt az utazásaim során, hogy ha ott vagy valahol, akkor élj, étkezz, beszélj úgy mint a helyiek. Nem baj ha döcög is, legalább próbálkozol.
A végeredmény isteni lett, annak dacára, hogy egy egy esti "Jó éjszakát süti" után úgy raktam vissza a sütőbe pihenni, hogy elfelejtettem azt kikapcsolni. Telik, múlik az este....mmmh, mi ez az illat? Úgy felejtettem a sütőt! De hálistennek csak a teteje pirult, nem égett le.
Ez a mozzanat opcionális.
Recept:
Körte rész:
4 körte kimagozva, nagyobb darabokra vágva
5 dkg vaj
1 mokkáskanál só
1 evk cukor
Tészta:
4 evk liszt
1 evk búzadara
2 evk cukor
1 tk sütőpor
1 tojás
1/2 dl olaj
1 dl tejföl
kevés fahéj és vaniliáscukor
Elkészítés:
A vajat hevítsük egy serpenyőben, amihez adjuk hozzá a cukrot és a sót. Lassan kevergessük amíg el nem kezd barnulni, a végén adjuk hozzá az előkészített körtét, amit beleforgatunk és lefedünk. Félretesszük a tűzről.
A tészta egyszerű kevert tészta. Egy tálban adogassuk hozzá a hozzávalókat, amíg egyneművé nem válik.
Készítsük elő a tortaformát: kapcsos tortaformába fogassunk 2 réteg sütőpapírt, arra öntsük a gyümölcsöt, majd a tésztát. Közepes hőfokú sütőben süssük cirka 45 percig. Tűpróbával ellenőrizzük a tésztát.
A tálaláskor szépen mutat rajta egy kis porcukor, de ízre nem kívánjuk. Inkább tegyünk rá egy pötty tejszínhabot, vagy tejfölt. Magában tökéletes.
