Le Café de Capucine

Nagyon tudom értékelni azt, hogyha nem direktbe akarnak minket megfogni a reklámok. Négy évet húztam le marketing szakon, mindig érdekelt az eladás, de az biztos, hogy egyszer sem tárgyalták a komoly könyvekben, hogy humorral meg kerülhetjük azt az egyszerű tényt, hogy hogy el akarunk adni valamit.  Az utolsó 20 évben talán miután azokat a könyveket, amiből tanultam már elküldték a nyomdába egy különleges generáció cseperedett fel a reklámszakemberek rutinját kinevetve: ők voltak azok, akik nem voltak szégyellősek játszani. Ahogy Huizinga is leírja a "Homo ludens" vagyis játszó ember című könyvében, akármennyi idősek vagyunk, vágyódunk arra, hogy játszunk. Így nem csoda, hogyha megfognak, közvetve a pénztárcánkat is megfogja az a kezdeményezés, ami életre hívja a játékot, az összekacsintást, a poént, az elme munkát.     Humorral még egy olyan helyre is bemész, ami nem biztos hogy tervben volt. A képlet egyszerű: elolvasod, felnevetsz és lehet hogy megkívánod az a beígért sör

Vannak olyan helyzetek, amikor Te leszel az összeférhetetlen, a balhés. Nem akarod bántani a másik embert, de nem tudod tolerálni a viselkedését. Annyiszor voltam akin áttapostak, de én is megfosztottam a másik embert attól, hogy egy korrekt veszekedéssel megkapja a visszajelzését a viselkedése miatt. Így ő maradhat gerinctelen, önző, zsarnok stb. és te maradhatsz a balek, aki a rövidebbet húzza. Ne foszd meg a lelki nemesedés lehetőségétől a másikat a hallgatásoddal és a lenyelt békával. Mondj nemet, legyél nemes.   A társadalmunk nem tudja kezelni ha a másiknak nem tetszik valami. Sem kimondani nem tudjuk, sem elfogadni, hogy valamit elrontottunk. Mondd magadban: ez a helyzet az én felelősségem, ha én is kavartam a szart, az én felelősségem a legkisebb hullámokat kavarni.

Ez az étel egy mérföldkő volt a közös életünkben. Örültem, hogy hamarabb hazamehettem és mire a magas Ő hazaér, kész is volt a vacsora. Lelki szemeim előtt már láttam elbizakodottan azt, hogy finomat vacsorázunk, koccintunk egy pohár borral és...kotkodács, kotkodács! Kitérő: A How I met your mother-ben nagyon jól megfogták ezt a dolgot, amikor a gyengébb nem képviselői és Ted romantikus dolgokról beszéltek, a pasik agyában csak kotkodácsolást lehetett hallani. Ők így védekeznek a plusz információk ellen.    Ez volt az első olyan étel, amikor az ember protestált, hiába volt éhes, hiába kifázott az esőben. Ő egy nyers répával a szájában kinyitotta a hűtőt és tüntetőleg elővett egy zsömlét és inkább főzött magának néhány virslit. Mármint addig kereste a frankfurtert, hogy sóhajtottam egyet és a kezébe adtam, nagyon szomorú voltam, szívem szerint azt mondtam volna, hogy keresse meg magának. Azzal vigasztaltam magam, hogy minden párkapcsolatban előfordul és hogy a családom már reagál

Most olyan dolgot csinálok, amire még nem volt példa ezen a helyen. Egy másik ember fényképét használom fel egy recept illusztrációjaként. Sötét volt mire elkészültem vele, sárga paca ilyenkor minden, a fiúk felzabálták a nagy részét, ugyanis vendégünk volt!   Ha vannak olyan idővel, profi műtermi cuccokkal, fényképészeti jártassággal rendelkező ételfotósok akik feltöltik a világhálóra a megkomponált és gyönyörű képeiket ugyanarról az ételről, remélem nem haragszanak meg rám. Forrás: https://www.pinterest.com/pin/300193131391411903/ , vagy flourandaprons.com  Miután megostoroztam magam eléggé a plágium miatt, jöhet a recept. Te, kedves olvasóm ha követted a blog életét észrevehetted, hogy évekkel ezelőtt már csináltam húsgombócos spaghettit, DE az nem volt megtöltve. Finom volt, jót ettünk belőle, de mivel csak főztem és nem sütöttem, nem volt olyan koncentrált paradicsomos íze, mint most. Ha lenne rá kapacitásom ezentúl mindig sütném a bolognainak való adagot, mert sokkal fin

2 évig tanultam mintázást, szobrászatot. Az első feladat az volt, hogy megtanuljuk, hogyan önthetünk ki egy tárgyat, úgy hogy a tömegéről negatívot veszünk, utána pedig ezt az üreget kitöltjük, hogy végül megkapjuk a forma pozitívját. Nagyon élveztem, amit találtam a környékemen mindennel el akartam ezt játszani. Mivel távoli gyerek voltam, meg tudtam azt csinálni, hogy bementem "játszani" a műtermekbe a hétvégeken, hol egyedül, hol társakkal. Amikor ott vagy, akkor az aktuális hülye problémáidon pörögsz, vizsgák, kapcsolatok, hatalmas életbevágó dolgok természetesen. Csak évekkel később jön rá az ember, hogy azok voltak a legjobb időszakok. Ennek a hölgynek, Rachel Dein londoni művésznek a plasztikáiról ez a feladat jutott eszembe, neki több esze volt, nem csak élvezte a játékot, hanem egy jól jövedelmező, különleges koncepciót hozott létre, ami teljesen egyedi és a végeredmény gyönyörű. Letaglóz, hogy mennyire szépek a mindennapi növények, amik mellett elmegyünk, ő ne

Az amikor először láttam, hogy Hugh Fearnley-Whitinstall, aka River Cottage Hugh azt a jó krumplipürét összesüti egy olyan raguval amit én inkább ráraktam volna... Háborogtam lelkemben, de azóta már megtanultam, hogy a különböző változatok és társítások azért alakultak ki mert mindig van egy háziasszony, aki nem volt rest kísérletezni. A Jóisten áldja meg őket. Biztos volt amikor a kutya sem ette meg, nemhogy a kedves családja az újítást, DE amikor eltalált valamit, az úgy terjedt el mint egy suta favicc, ami semmi különös, de az adott generáció minden tagja már hallott. Ha a pásztor-pitének vagy sheperd's pie-nak más is a története, én idekanyarintottam még egyet. Nagyon jó kis étel, már csak azért is mert egy tonna zöldséget bele lehet lapátolni azzal a felkiáltással, hogy úgyis összefő és a marhaíz keretet ad neki. Amikor azt mondják a mamák az Ízörzőkben, hogy csóróságban "felszaporították" a drága hozzávalót egy tömeget adó olcsóval ez a pite is ezt teszi. Bel

 Megviselt lelkileg ez a hét, talán ez az egész időszak. Kijózanodtunk a mámorból amit a házvásárlás adott, visszarobogtak a hétköznapok, a határidők, a stressz, a sunyi és/vagy büszkén tudatlan, fárasztó ügyfelek. Nos, az immunrendszerem eddig bírta, ma reggelre azt mondtam, hogy nem húzom tovább az igát, eddig és netovább, ágynak estem. Hét közben nem szoktam nagy dolgot csinálni az ilyesmiből estére egy forró tea, vagy leves, ha vicces kedvemben vagyok alkalmazom a kalapkúrát - egy feles házi pálinka, vastag paplan, házi szauna - aluka másnap reggelig és folytatom tovább a dolgom, mert nincs más opció. De most hétvége van, így otthon maradtam. Utána tudtam nézni, hogy milyen konyhában fellelhető megoldásai vannak a meghűlés, a köszörülő torok és a folyó orr tünetegyüttesnek. Persze megveheted a mindenféle fluimucil meg hasonló furcsán vicces nevű dolgot a patikából, amit a termék reklámjában is nehezen tudnak kimondani akik meg vannak elégedve vele. Nem akarok tanácsot adni, de sa