"Grand Designs", most épp szemétből

Adott a kekec, sokszor rosszindulatú, száraz humoráról ismert műsorvezető, aki mindig az ördög ügyvédjét játsza. Ez a kezdeményezés még belőle is kihozta a szentimentális, picsogó álmodozót. Pedig, bizony ott szipolyozta a házat készülésekor, ahol nem szégyellte, rendes művészettörténészhez illően.

Még egy nagy pirospont a műsor mellett: olyan ember vezeti, aki ténylegesen tisztában van azzal, milyen szerkezetekről, történelmi korról beszél, nem előtte negyed órával hallott róla. A kibírhatatlan szakemberek tudása valós, alázatos, épp ezért nem elég nekik a fél munka.      Ha csak angol gyakorlásnak is, érdemes megnézni. Ez a sorozat amellett, hogy betekintést nyújt az új, sokszor alternatív építkezési anyagok listájába, arra is rávezet, hogy hogyan lehet tiszteletben tartani a már meglévő, szerkezetet.
Az angolokat, sok dolog között azért tisztelem, mert úgy hallottam, gyűjtögető népség...nem céltalanul, hanem praktikumból hörcsögölnek, a DIY és az újrafelhasználás zászlóshajója. 



Ez az épület új építés, a földházak szélsőségesebb válfaját képviseli, az épület olyan anyagokból épült, amit már a fogyasztói társadalmunk a szőnyeg alá söpört. Gumiabroncsokból építették, bevilágítói üvegpalackokból, elkorhadt, kidőlt fából készül a konyhapult.  A végeredmény igényes és egyáltalán nem szemét.

P. erre azt mondaná, miccsoda hőhíd van ott, Édes Drága Jó Istenem, ilyen projectet is csak a sivatagban lehet kivitelezni!
Ez a házaspár megcsinálta a fából a vaskarikát Észak Franciaországban és a szemét-ház nem romlik, omlik, hanem csak beépül a környezetbe, helyet talál az erdő közepén. Sajnos az emberi szemétnek nagyobb az élettartama, mint magának az emberi életnek, így borítékolható, hogy kiszolgálja a szülőket, gyermekeiket, sőt, unokáikat is.