Le Café de Capucine

 Sziasztok!  Kezdhetném a siránkozást, hogy tudjátok minden annyira megdrágult... nem kell ragozni. Szerencsére még mindig ott van nekünk az a lehetőség hogy otthon készítsük el a dolgokat, úgy relatíve olcsóbb mint E betűket vásárolni, több anyag is van benne ÉS te válogatod össze, hogy miből készüljön. Ezt a sós rágcsát akkor készítem, ha tudom hogy lesznek gyerekek nálunk és utánpótlás kell nekik játék közben, hogy ne menjen le a vércukruk, vagy ha összeszedjük a kislányomat ovi után és azzal kezdi, hogy éhes vagyok és tudom, hogy nem keveredünk haza egyből. Tudjátok, biciklizés, játszótér így a hosszú délutánokon.  Vagy ha nem nekik, melléteszel néhány olajbogyót, paradicsomot és sajtot és kész a csodajó vendégváró tál. Rámondhatjátok, hogy még egészségeset is esztek, mert nagy részben vagy egészben kihagyható belőle a liszt.  Hozzávalók: 220 g vagy 1,5 csésze szárazanyag (lehet teljesen liszt, te döntesz) Számomra ez így néz ki: 40 g kókuszreszelék, 50 g liszt, 5g chiamag, 5 g len

  Jeleztétek, hogy a néhány hónapja írt tálcás sütireceptem elkészítéskor nagy örömet szerzett nektek, ezúton köszönöm a visszajelzéseket.  Képzeljétek, azt mondtam, eddig és ne tovább, nem vásárolok közel tízezer forintért tortát egy szülinapra. Nem. A rendelés akkor marad, ha az óvodába kell évente- most már 2x- mert azt a nyomást, hogy elég jó legyen nem akarom a torta minőségén látni. Attól függetlenül szeretjük a szépet és most már megtaláltam azt a módszert itthon, amivel gyönyörű, magas tortákat lehet kreálni, ami nem más mint néhány átlátszó, formatartó fólia összeragaszva. Ha a cukrászoknak lehet használni, nekem is.  Azt hiszem a miénk az egyik gyerekülés csomagolása volt újonnan, de épp megfelel a célnak, mert rugalmas, mégis erős, kb. 20 cm magas és tetszés szerint méretezhető, többször felhasználható.     A kislányom kapott egy drámai magas tortát, a férjem inkább a krémekért van oda, neki kihagytam belőle az emeletet, így az újjászülethet hamarosan mint csodálatos somlói

 Sziasztok!  Immáron eltelt a terhességem, megszületett a kisfiam. Most járok a kilencedik héten vele. Pardon, a 11. Így jut időm írni.  Gyönyörködöm benne és már nem lepődöm meg azon, hogy a pelenkából egy kuki ugrik elő. Rendes fickó, alig várom, hogy egyre több mindent meg tudjon tenni, kacagjon, mosolyogjon, ha meglát. de nem akarom siettetni, ez az alszom-eszem időszak az anyuka regenerációját segíti. Már gügyög, engem kilóra megvett vele. Nincs ellenemre, hogy megint hallom a saját gondolataimat, főleg mióta megint jár a nagylányunk óvodába.  A Gyűrűk ura végén kérdezte az egyik hobbit, szabadon emlékezve, hogy: "Hogyan veszed fel újra a régi életed fonalát? " - miután hazatértek a nagy Mordori kiruccanásból.  Nekem is sokszor eszembe jut ez a gondolat. Fokozatosan térek vissza mindenhez, ami fontos számomra, amit elhanyagoltam 8 hetes járványügyi kényszerszünet és a terhesség vége matt. A ház, az életterünk megszenvedte ezt, de minden nap teszek egy kicsit azért, hogy

Sziasztok!  Még egy üdvös szombat este,bár a söröm alkohol mentes, de azért így is átérzem az írás és a szabadság, nem utolsó sorban a saját hallható gondolataim sodrását. Nem problémázok azon hogy elég jó e egy vegán édesség egy mindenevő blogba. Tudom, hogy jó recept. Csak azért nem szeretek a V betűs névvel dobálózni, mert túl sok sztereotípia és az ok nélküli elutasítás a köztudatban. Mindig könnyebb lesz ítélkezni, mint utánanézni. Ha nem bírod őket, akik a vágóhídhoz láncolják magukat és ott tüntetnek, gondolj arra hogy a jót akarják mondani, de kevéssé megválogatott eszközökkel adják elő az álláspontjukat.  Lehet azért ilyen drasztikusak, mert az emberiség és ez a fogyasztói rendszer a 24. órában van. Már rég nincs idő a finomkodásra. Ha ez sok, hallgass meg néhány egymásnak ellentétes álláspontot hogy melyik szakember, mire jutott, akinek ez a hivatása. A lényeg, legyünk nyitottak az új ízek és gondolatok irányába.  A paleo számomra megadta azt amire vágytam, hamar lefogytam. D

Elnézést a képekért, a garázsba kellett kilógnom vele, hogy ne lássanak meg.  Sziasztok!  Annyira vártam a karácsonyt ez évben. Megveregettem a vállam utólag, egész jól reagáltam a karácsonyi őrültekházára, úgy hogy minden este rászántam egy órát, másfelet, hogy valamilyen előkészületet tegyek. Nem akarom magam fényezni, de félidős terhesen leszervezni egy vacsorát, tiszta házban várni a vendégeket (hála a férjem segítségének), gasztroajándékot készíteni, úgy hogy előtte egy héttel végigrohant egy 2 napos orrfolyás, levertség vírus mindhármunkon... azért a mosogatást a nagy napon már átengedtem a mamáknak.   Olyan örömmel töltött el, amikor tudjátok, jönnek délelőtt a rokonok felpumpálva adrenalinnal, hogy: mit segíthetek? mert arra van mindenki agya berendezkedve, hogy meg kell szakadni a készülődésben és a háziasszony dögöljön le a halászlé mellé zsibbadó háttal és feldagadt vádlival.  Az örömöm az volt, hogy ilyenkor azt mondhattam: csak tedd ki a sütidet ha akarod, érezzétek jól ma

 Sziasztok!  Boldog levélhullást mindenkinek! Eltelt szeptember első hete, zökkenőmenten ment az óvodába való beszoktatás, amitől rettegtem. A kismókus eszik, iszik, játszik, sőt már alszik! Amire én fél éve nem tudtam rávenni, az intézményi keret és a társaság rátudja. Nagyon boldog vagyok, hogy nem kell az ordító, földön fekvő gyerekemet az óvodáig is elhúzni, ez már dupla olyan távolság lenne, mint a bölcsinél. Ez a hét diadala számomra. A másik, hogy rátaláltam erre a receptre, ami nekem már darabokban kedd óta kitart. A többiek nem értékelik ezeket a reggeli szeleteket. Nekik egy kakóscsigának több tisztelete van, ha már édességet kíván reggelire.  De úgy vagyok, vele, hogy így legalább több jut nekem.  A gyermeki ízlés feltérképezéséhez viszont nem találok kapaszkodót: a reszelt sajttal töltött ovis zsömle (amiért megszakadt a szívem, hogy szegény, ezt kapják) fölött számtalan alkalommal elmondta, hogy mennyire finom, de erre ránézett és mondta, hogy nem hajlandó megkóstolni. Sze

Kit érdekel, melyik fakkba rakjuk be, nagyon finom. Tegnap pörgettem a pinterestet és megláttam a képét, szerelem volt első látásra. Már ha itt tartunk, ízlelésre is. Csak összeállítottam a tésztát, szétosztottam és szűk fél óra múlva ott gőzölgött az asztalon. Még úgy is jól sikerült az állaga, hogy úgy döntöttem, kevert gabonákból (zab, rozs) készítem. Néhány hozzávaló kellett hozzá, megéri kipróbálni ha szereted ezt az ízvilágot. 1,5 bögre liszt 0,5 bögre tej 80 g zsíradék olvasztva 40 g cukor ()annyit raktam, de fölösleges bele, mert a felülete is cukros) 1 kk őrölt fahéj kevés őrölt szerecsendió 1 egész tojás fél csomag sütőpor + 2 evk cukor és ízlés szerint fahéj a végén a hempergetéshez Összeállítás: Keverd össze. Hosszabban: nincs sorrend, ahogy a kezedbe esik az adott hozzávaló, úgy jó lesz. Jól kikevered és oszd szét a muffin formába. Félig raktam meg a formákat, duplájára nőttek a sütőben, 11 db lett belőle. 170 fokon sütöttem légkeveréses, gőzölős sütőben, 25 percig. Am

Sziasztok! Rég volt, ugye? De végre a jelenlegi kedvenc újításom összefűződik az e-mailes bejegyzésekből. Direkt nem léptem még be a munkahelyi géppel a blogra, nem akarom, hogy a munkaerkölcs kárára menjen. Hogy vagy mindig? Mi megvagyunk. Az elmúlt hónapom összekapcsolódott a 2020-as világvége- apokalipszis- pándémiával. Már türelmetlenül várom a vége főcímet. Biztos az univerzum érzékelte, hogy a nyugis, egyszerű életünk nem mutat párhuzamot a világban zajló eseményekkel. Próbálom úgy felfogni mint egy rossz viccet, de azért rányomja a bélyegét az alaphangulatra. Nem sok kedvem volt semmilyen emberi interakcióra, nemhogy írni. Nem halad a könyvem sem, este ha végzünk a napi rutinnal, szeretek recepteket nézegetni és jót nevetni egy steamingelős sorozaton, a "Hétköznapi vámpírokon". Nyugi, ez a mockumentory sorozat sokkal jobb mint a címének fordítása. Feltéve, ha nem vagy ellene minden ilyen témának, mert akkor csak felhúzod magad rajta. Ez a recept eljutott addig a fokig

Ha lennének ebben a karanténos időszakban hétköznapok versus hétvégék. Milyen jó is lenne. Hogy vagytok? Milyen volt a hetetek? A héten megjártam a szobatisztaságra szoktató szülők poklát. Egy nap 6 alkalommal néztem végig szoros szemkontaktust tartva a gyerekemmel, ahogy maga alá csurgatott. A pisi volt a jobbik eset. Mert ilyenkor természetesen nézi mit szólok hozzá. Úgy éreztem, hogy az eddig elért eredményeink teljesen elúsztak. Ha ráadtam valami ruhaneműt, akkor leblokkolt. Gondolataimban felsejlett egy majdani nudista képe, aki erre vezeti vissza a ruhátlanság szenvedélyét. Azokban a napokban sopánkodva elmentem és megvettem még egy doboz pelenkát (persze, hogy most emeltek árat) és reménykedtem hogy szeptemberre talán elérjük azt, hogy napközben elég lesz az óvodába az a mennyiségű ruha amit bepakolok neki. Elengedtem, hogy erőltessem a dolgot, ha nem akarja, majd egyszer. Ennek ellenére, úgy döntöttem, hogy nem térünk vissza a pelenkára, mert összezavarom vele. Ha becsur

Sziasztok! Képzeljétek el, amikor az előző "receptet" vagyis inkább összeöntési sorrendet kiraktam 2 fb oldalra kétféle reakcióval találkoztam. Az egyik aki örült neki, a másik, akit zavart az, hogy egy ilyen semmirevaló egyszerű dologgal merem zavarni. Sokfélék vagyunk, szokták mondani, hogy a főzés önkifejezés, van aki azért nézegeti ezeket az oldalakat, hogy gyorssegélyt kapjon a mit főzzek kérdésre, másnak kihívás kell, amivel szintet léphet maga számára. Nekem a főzés nem verseny, ki tud szebbet, magasabbat, omlósabbat stb. csinálni. Én csak jókat és gusztákat akarok enni, lehetőleg gyorsan, hogy legyen időm minél több másra is. Ez a piszkosul gyors süti elnyerte a tetszésem és a kisgyermeknek is, apu nem preferálja a csokis dolgokat. Muhahahaha! Hálásan köszönöm annak aki kitalálta! A 15 perces brownie nem duma, tényleg meg lehet csinálni és mindennel fel lehet turbózni és akkor volt nincs rossz, borús nap.  Az összekeverés nagy részét a számolás teszi ki, aztán me

Sziasztok! Hogy telik az önkéntes karantén? Ja, hogy nem tudod milyen nap van ma? Megértelek, valahogy számomra a hétvégék és a péntekek is elveszítették a jelentőségüket és minden mentális jelenlétemre szükség van, hogy megmondjam, hogy kedd.... vagyis szerda. A heti bevásárlás idejére szoktuk elhagyni a kis fészkünket, amúgy jó hobbit módjára túrjuk a földet ÉS figyelünk meglehetősen aktív, önmagára tudtán kívül veszélyes ivadékunkra. Mondanom sem kell, a teljesítményünk nem túl kimagasló, de haladunk. De büszke vagyok rá, ugyanis ma reggel okosítottam magam a youtube egyetemen, hogyan kell magas ágyást építeni és odakeveredett. Kérdezgetett, mint mindig, már fel sem vesszük, csak válaszolunk. Nálunk nem miért korszak van, hanem MELYIK? Bármi lehet melyik. Melyik föld, melyik deszka, melyik locsolócső, még akkor is ha épp abban esik fel. Mikor délután kimentem, folytatni az ágyásomat, miután áldásos magányos fél órát fúrtam, kalapáltam, mulcsoztam, kijöttek az apjával és els

Sziasztok! Február legvégére esett a bölcsödés farsang, ahova a ház körül található maradvány anyagokból, csomagoló alkalmatosságokból csiga jelmez készült az drága kis csigánknak. A karácsonyra kapott csiga plüss állandó társa a bölcsiben, az alváshoz, a hintázáshoz, az utazáshoz, hogy kimosás okán sem tudom annyiszor kilopni a karjából, mint amennyiszer kellene. Ma reggel, kicsit felpuffadt képpel szendvicset kenve eszembe jutott, hogy meddig jutottunk: most már jelmezt és sütit pakolok a kiscsajnak a bölcsödébe, 8 éve ilyenkor még készülődtem a tanítási napomra, az aznapra eső tablófotózásra, utána a szakács oktatásra, majd a nap fénypontjára, egy első randira azzal a sráccal, aki most már a férjem. Azóta sok minden történt velünk, minket is bedarált a stressz, a fel-fel jövő különbségek, a visszatérő viták, megsértődések, vagdalkozások, összeborulások, mint akárkinél. Remélem, nálad minden csudijó, de biztos hallottál már olyan párokról, akik nem értettek egyet és tudsz vel

Sziasztok! Az agyamban most csakis Elena Ferrante regényfolyama kavarog, teljesen legyűr, ha lopok magamnak egy kis időt és foglalkozom vele. De a kötelesség... a család akkor is meg fogja kérdezni teljesen jogosan, hogy: na, mit eszünk? Tegnap előre haladtunk abban, hogy egy tételt kipipálhatunk a használatba vételhez vezető úton. Ennek folyományaként az apukák jöttek nekünk segíteni, mint az elmúlt években annyiszor. Azt akartam, hogy mindenki elégedetten csettintsen egyet ebéd után, hasonló felkiáltással: - De jót ettem, estig biztos nem leszek éhes! A zöldségekkel gazdagon megrakott húsleves megágyazott a célomnak, másodiknak egy klasszikus házias desszertet találtam ki, diszkréten elsomfordálva a rántotthús-krumpli-savanyú uborka szentháromsága mellett. Így sem panaszkodott senki. Ez a galuska egy igazán terjedelmes adag, szépen kel és még szebbre megsül. Eddigi legjobb eresztésem. Paradox módon ennek sokkal lazább és "szaftosabb" a tésztája mintha telenyomtam

Sziasztok! Újult erővel felvértezve, betegség után eltökélve állok itt. Az elmúlt hét elég gáz volt, elkaptunk a bölcsödéből egy vándor vírust, ami a gyermeket szombaton ütötte le a kis lábáról, jómagam követtem hétfőn a példáját. Amikor lebetegszem, mindig szembesülnöm kell, mekkora hipohonder vagyok, a fejemben én voltam a koronavírus első magyar betege, aki lábon hordta ki a kórságot (ne kérdezd a logikus magyarázatot, hogy hogyan szállt ide a betegség éppen rám) és nagyon elfáradtam a küzdelemben, de győzedelmeskedtem. Kakaós csigát akartunk mindketten a kiscsajjal, P. csak jókor volt, jó helyen. Gyorsan megvan, 10 perc összeállítás, kevés pihentetés a hűtőben és 20 perc a sütőben. Egész jó nem? Nem tudom mi volt velem, de a héten nem ment túl jól a főzés sem, a sütés pedig kész katasztrófa turizmus. Keletlen kenyértészta, elsózott, vagy épp ízetlen fogások szegélyezték az utam, így hét végére elbátortalanodtam, így csak fél adagot készítettem belőle. Ez amolyan kis nasi, uz

Sziasztok! Kényszerpihenőre lettem fogva, nem szabad hangokat kiadnom mozognom és megreccsentenem a parkettát, mert egy kíváncsi és aludni nem akaró kis hang kiszól a másik szobából: - Anya, mit csinálsz? Amíg nem alszik gondoltam, leírok egy receptet. Anyukám egy receptjét. Általánosságban elmondhatom magamról és az életem eseményeiről, hogy mindig találok magamnak új kihívásokat, amik gondolkodásra késztetnek, célok elérésére. Néhány hónapja egy verőfényes októberi napon alig pólóban ettem életem első kardinális szeletét, szerelem volt első kóstolásra, mert mindig tartottam a tojáshabos dolgoktól. De az könnyed volt, krémes a tejszín miatt és harsogó a beletöltött narancs dzsem réteg miatt. Azóta rá vagyok kattanva, hogy begyűjtsem azokat a recepteket, amik hasonlóak lehetnek. A darázsfészek egy hamvas kezdő szint aki tojásfehérjével akar bánni, épp nekem való tanuló recept, jól jött, hogy ismerkedjem az anyaggal. Ezt a süteményt tegnap kellett megcsinálnom, gondoltam leírom

Sziasztok! Mindenes a funkciója, mindenmentes a beltartalma. Ezt a receptet már néhány hete tervezem feltenni, mert nagyon szeretjük, mert jó érzés olyan nassolni valót belenyomni a kicsi kezébe, vagy a férj elemózsiájába tenni, ami egészséges. Nem mellékesen finom kávé mellé is. Amikor egyszer csokisra csináltam, akkor szokott be Z. a bölcsődébe. Vele voltam még bent akkor. Nem akartam lejmolni az ottani ételekből, vittem neki 2-őt, hogy ha tízóraizik, azt egye. Mikor kimentem vele kajálni, egy másik kisfiú is aki aznap volt magában először, sírdogált, de szemet vetett a másikra. Odaadtam neki. Ketten eszegettek, még másik kettő odaült melléjük, hogy nekik is kell. Felezni kellett. Mindegyik bevágta. Csak az én gyerekem nem, elment játszani. Aki először kért tőlem már végzett a sajátjával, átült Z. helyére és az ő maradékát is megette. Érdemes elkészíteni, mindenki érdekében.      Jól tudom variálni az alapreceptet, attól függően, mi van otthon.  Került már bele lenmag kókuszl

Sziasztok! Az elmúlt hetünk olyan édesbús és pokoli meleg volt, méltó lezárása a nyárnak. Rohanás, gondolkodás bölcsödéről, felrakott és levert burkolatokról, konyha elszívó magasságokon való összeütközés, vita és megnyugvás. De nem vehette el a reflektorfényt a "kis" picikémről, aki egész héten extrán igénybe vette a türelmem, ugyanis őnagysága úgy döntött, fényevéssel pótolja a válogatós, néhány falatos étlapját. Kár, hogy éjjel nem süt a nap... és ordít, hogy éhes. A kialvatlanság és a mozgó vércukra napközben is dráma királynővé tette, sajnos engem is. Mindketten rosszul éreztük magunkat, ő a döntése miatt, én amiatt, hogy látom nem tud jól funkcionálni és megszakadt érte a szívem. Egy desszertre megdobbant a szíve még ilyen nehéz időben is, a túrórudi. Így erre esett a választásom. Sajnos átadáskor a díszítésre félbevágott túrórudival váltotta ki a torta megkóstolását. Másnap talán megkóstolja a neki mentett darabot, hogy rájöjjön, ez AZ. De ő az a kislány, aki

Sziasztok! Sajnos a húsvéti időszak kicsit megnyirbálta az étkezési rutinomat, de azért vannak itt olyan fénypontok, amelyeket érdemes felvenni az állandó repertoirba. Amióta nem tartok itthon sem lisztet, sem cukrot állandó keresésben és kísérletezésben vagyok, hogy találjak egy megfelelő kevert tészta receptet, amely kielégíti az édes iránti igényünket és nem egy picike adag, ami tessék lássék alapon felkínálom és 2 falat az egész, mert egészséges és drágára jönne ki. Tudom tudom ne is mondd a litániát, hogy: az édességet nem azért esszük, hogy jól lakjunk, hanem az csak egy kis falatka, étkezés után... igen, de azért az sem rossz, ha nem marad benned hiányérzet az elfogyasztása után, hogy még egyet jó lett volna enni. Ez a kis süti nem csak kompromisszumos megoldás, vagy vigaszdíj, hanem olyan desszert, amit egy hagyományos sütivel szemben inkább választanék. Ez azért nem egy rossz ajánlólevél? Könnyű és az íze mégis összetett, hamar készen van és jól variálható. Véletlenül ta

Frissítés. 2019. márc. 12: a sokadik kocka után is azt gondolom, az emberiség jólétét és hétköznapi dolgok iránti lelkesedését szolgálom ezzel a recepttel. Ehetsz másféle csokit, de minek? Sziasztok! Találtam egy szuper receptet, amit azóta kb 4-5 alkalommal már megcsináltam, nagyon egymásra találtunk. Az eredetit egy paleos honlapon találtam , nem gondoltam, hogy ilyen egyszerű és szó szerint pár perc alatt megvan. A kitartást igénylő munka, hogy megvárjuk, amíg törhető állapotba kerüljön és megdermedjen. Saját változatomban dúsítottam mindenféle olajos maggal, kókuszreszelékkel.  Különleges szeretettel nyúlok a különböző magokhoz, nem csak most, egész életemben imádtam. Nekem a paleo a dúskálás a kedvenc alapanyagaimban, ha mogyorós nápolyit is csinálnának, tökéletes lenne. Zárható dobozkában kis kockákra vágva... csodálatos nasi és nincs olyan része, ami káros lenne rám nézve, nem rohad ki a fogunk és nem nő a seggünk tőle.  Egy nagy klasszikussal tudom csak az örömöm kife

Sziasztok! Nem hiszitek el, a jövő hónap azonos napján lesz a boldog születésnapom! 32 éves leszek. P. szokta idézgetni, hogy "közelebb a 30-hoz mint a húszhoz" passzust a blog fülszövegében, azzal a változtatással, hogy a 20-at időszerű kicserélni 40-re. Csak egy ilyen fun fact volt, nincs jelentősége. Sokat írom fejben a blogot, vagy csak úgy kiüresedve nézek ki a fejemből, abban a fogyatkozó szabadidőben, amit az egyre növekvő picur alvással tölt a nap folyamán. Nem hittem volna, de szinte boldogan végzem a házimunkát, mert az azt jelenti, hogy nem kell becsípett ujjacskákért, betört fejért és halálos eszköz babrálásából adódó balesetért aggódnom. Magányosnak érzem magam, főleg mikor látom, hogy a gyerek előtt állók, számomra már elképzelhetetlen szabadsággal rendelkeznek és akármit megtehetnek. De a kislányom egy egy huncut és incselkedő szemöldök emelgetése visszabillent, miért csinálom az egészet. Rendes kiscsaj, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ő jött hozzán