Süni-süti
Sziasztok!
Február legvégére esett a bölcsödés farsang, ahova a ház körül található maradvány anyagokból, csomagoló alkalmatosságokból csiga jelmez készült az drága kis csigánknak. A karácsonyra kapott csiga plüss állandó társa a bölcsiben, az alváshoz, a hintázáshoz, az utazáshoz, hogy kimosás okán sem tudom annyiszor kilopni a karjából, mint amennyiszer kellene.
Ma reggel, kicsit felpuffadt képpel szendvicset kenve eszembe jutott, hogy meddig jutottunk: most már jelmezt és sütit pakolok a kiscsajnak a bölcsödébe, 8 éve ilyenkor még készülődtem a tanítási napomra, az aznapra eső tablófotózásra, utána a szakács oktatásra, majd a nap fénypontjára, egy első randira azzal a sráccal, aki most már a férjem.
Azóta sok minden történt velünk, minket is bedarált a stressz, a fel-fel jövő különbségek, a visszatérő viták, megsértődések, vagdalkozások, összeborulások, mint akárkinél. Remélem, nálad minden csudijó, de biztos hallottál már olyan párokról, akik nem értettek egyet és tudsz velünk azonosulni.
De ahogy ma a naptárra néztünk, mindkettőnknek eszünkbe jutott, hol kezdődött a mi történetünk.
Nem áldozva több idődet a romantika oltárán, belekezdenék ebbe az aranyos kis meglepetésbe, amit bárki el tud készíteni.
Ahol találtam: cookta.hu
Az alapja omlós tészta, a linzer tésztája. Egy a lényeg, hogy formázható legyen, nem szabad felmelegednie a kezedtől a hozzávalóknak. A félelmem akkor vált valósággá a handa-banda babona helyett, amikor a fent említett szakács iskolában a linzer tésztát nem tudtam kinyújtani és a tetejére már csak morzsolni lehetett. Finom lett, csak nyeh... nem ez volt a feladat.
Éppen ebből az okból féltem eddig annyira az elkészítéstől. Nekem a borzalmas hideg teleket kivéve, nem tud lehűlni a kezem, ezért vagyok profi a kelt tészták kézi gyúrásában.
Most azt találtam ki, hogy a hozzávalókat a gyúrás előtt 20 percig hűtőben tárolom, így nyerek egy kis időt. Bevált, finomak lettek és nem morzsálódtak a sünik.

Talán egy (itthon) nehezen evő gyerek legnagyobb elismerése, ha lázba tudja hozni egy étel. Onnan éreztem, hogy siker, hogy a kis fellépőjét a hóna alá csapta és asszerint változtatott helyet, hogy hova tettem a kész süniket a pulton. Gyakran ránéz, hogy mit csinálok és szeret részt venni benne, persze, most még csak úgy, mint a sport szeletes ember a kilencvenes években: egy lépést előre, kettőt hátra így a sebesség. De nem baj, fő, hogy érdekli, majd az idő meghozza az ügyességet is.
Nem volt közlékeny azzal kapcsolatban a többieknek hogy ízlett, de egy darabot sem hoztunk haza belőle.
Ez az adag 23 db kb. 5 cm.-es sünire elég.
Hozzávalók:
30 dkg liszt
20 dkg vaj/margarin/kókuszolaj
60 g cukor
10 g vaníliás cukor
fél cirom sárga héja
só
1 tojássárga
Díszítés:
1 tábla bevonócsokoládé
kb. 5 dkg kókuszreszelék
Elkészítés:
Amint mondottam, a lisztet, a cukrot, vaníliás cukrot, citromhéjat összeforgattam és rákockáztam a zsiradékot, beleütöttem a tojássárgát. Ezt ahogy tudtam kanállal összeforgattam és beraktam a hűtőbe, úgy 20 percre.
Kivettem, nekiugrottam és minél gyorsabban tésztává gyúrtam. Gombóccá formáztam a homogén masszát és zscskóval letakarva egy órára bent felejtettem a hűtőben.
Kivételkor diónyi gombócokat formáztam belőle, az egyik felüket meghengergettem és a vége csepp alak lett.
Kipapíroztam egy tepsit és oda fektettem a pucér süniket.
A gombócolás felénél bekapcsoltam a sütőt, 180 fokra, hogy előmelegedjen.
20 perc alatt arany barnára sütöttem légkeverésesen.
A kivételkor érdemes feláldozni egyet, hogy a közepe is átsült e, ha nem pár percre még mehet.
Ha kivettük, hagyjuk kihűlni.
A csokoládét gőz felett megolvasztottam és a süniket egy kiskanál segítségével megkentem. Olyan profi akartam lenni, hogy egy ecsetet is becsokiztam, nem tudom mit akartam olyan pontosra festeni... pajeszt?
Amíg még olvadt a csoki, mártsuk a kókuszreszelékbe, utána, a süni fitos orrát nyomjuk a csokoládéba és mehet száradni.
Eszembe jutott még színes szórócukor, tört dió, ha nincs otthon kókusz.