A nyár első programja: építs magadnak pizza/minden sütőt a hátsó kertben




Nagyon élvezem, hogy megint sütkérezhetünk, izzik a tárcsa alatt a fa, ha rajtam múlna, egész évben lenne főzőcskézés az udvaron.
Az egész évet annyira veszem komolyan ebben az esetben, hogy a családom rákapott a karácsonyi, bográcsban főzött halászlé ízére, mert az tábortüzet nem válthatja fel semmi. Ha idejük engedi ott készül minden évben. 

Múlt héten is olyan jóféle kojtos szaga volt az összes ruhámnak, mikor levetettem őket, hogy a mosás előtt még vissza vissza tértem a diófából égetett tűz füstjére mielőtt bedobtam a gépbe.
Nem csak ez a jó, hanem az tartja egyben ezt a dolgot, hogy mindig van olyan családtagod aki "jobban tudja" amit éppen csinálsz és az idő arányában egyenesen egyre idegesebben ki akarja venni a kezedből, nehogy elrontsd. Ez rád is vonatkozik fordított esetben.
Aki nem tudja jobban, vagy nem érdekli, hogy hogyan csinálod, azzal egy jóféle pohár borral meg lehet beszélni a hét történéseit, vagy csak csöndben egymás mellett nézni a tüzet.
Az ember vallja azt a nézetet, hogy a modern ember tábortüze a tv, egy igazi semmi doboz. Bár tüzet nézni jobb.  

Egyszer majd lesz egy saját kertünk és meg fogjuk építeni ezt a kis kupolát, hogy a nyári időszak április végétől október elejéig tartson. Kezdjük tél végén egy cserépedényben sütött töltött káposztával, nyáron a laposaké a főszerep, kemencés langalló, pizza, középen kereszttel megjelölt zsömlék és pici cipó.
Ősszel pedig zizegősre aszaljuk a gyümölcsöket, amit az augusztus és szeptember gurított a lábunk elé. Télen csak az íze miatt néha készülhetne benne vastag aljú vasserpenyőben disznótoros hurka és kolbász lassan sütve, vagy rotyoghatna benne marhapörkölt sok hagymával és vörösborral.

Amint látjátok, egész évben jó szolgálatot tehet egy ilyen sütő, barátságos számú fával üzemel.   
Le lehet tölteni jutányos áron elkészítési útmutatókat, de ha még egy kicsit tovább keresgélsz ingyen is megkapod.
Nem kell túlmisztifikálni a felhasznált anyagokat, talán azok a legjobbak, amik az udvaron elfekvőben vannak és nem éghetőek. Ha máv dolgozók házainak alapjába belekerülhetett néhány méter sín akkor, nekünk sem okozhat néhány tucat téglát elkuncsizni egy rokontól, vagy válaszolni egy "ingyen elvihető" hirdetésre a környékünkön.

A végeredmény akkor is bájos lesz, ha a világ rajtunk kívül eső része csak megmosolyogja. Nem ők cipelték haza az agyagot, nem az ő kezük alatt omlott össze az a sz#r mert rosszul rakták fel.
A miénk alatt, mert mi voltunk, akik elég kitartóak voltak, hogy egy ilyen "ojektumot" nem hagytak a papíron, vagy egy számítógépes mappában. Tudniillik, álmokban és bárcsakokban nem lehet semmit megsütni.
Olyan mint az apukám által összetákolt bográcsozóhely. Nem lőtt kisvadra, azt mondta egyszer csinál ilyet, az is szólaljon meg, legyen olyan bonyolult. Nekünk biza nyolcszögletű alappal és párkánnyal rendelkező tűzrakóhelyünk van, hamuráccsal és kürtővel.
Potyog róla a csempe, a nyolcszögek sugarai eltértek, viszont olyan büszkék vagyunk rá, mert sok munkája volt benne.
A kutyák szeretik, mert alatta nem kapnak napszúrást ha a fejük alá ér, más napozik rajta, anyukám telerakja virágokkal, hogy apukám agyvérzést kapjon attól hogy megszentségtelenítette a remekművét, a többi ember rendeltetési céljának megfelelően használja.
Egy a lényeg, az életünk része lett, amiért megépült azt hozza.     

Képek forrása: https://www.pinterest.com/vankosalom/outdoor-ideas/



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Walipini: medencének indult, üvegház lett belőle

Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag

BBQ csirke sütőben sütve

Walipini: tervezés

Komposzt kazán, az erjedés magasiskolája