Hazajöttünk!

Kedves csalódott olvasók, ez elmúlt napokban sajnos nem tudtalak Titeket megörvendeztetni az életünk örömével és bánatával, ugyanis nagy utazásra készültünk. A múlt héten volt egy jól sikerült beszélgetős, vacsorázós este, ahol minden feltálalt receptet elrontottam, azután az én emberem születésnapja és az utóbbi 5 napban elrepültünk észak-nyugatra. Nem akartam elkövetni azt a hibát, hogy a Fácsét többre használom, mint amire való, nevezetesen nem invitálok senkit a lakásunkba addig, amíg haza sem jöttünk. Azok akik amúgy is ránéznének, láthattak valami kis gondolatot, őket személyesen is ismerem.  
Elhatároztuk, hogy mi márpedig elmegyünk Angliába. Csütörtök este ültünk a Debrecen-BudapestNyugati vonalon és még mindig nem fogtuk fel, hogy nincs több mint 6 óra a következő repülőutunkig, mikor belógattuk a nagy kérdést a zavarosba: "Ugyan ki találta ki azt, hogy utazzunk Angliába?".
Mai napig nem találtunk rá választ, de nagyon jó döntés volt, hogy engedtünk a láthatatlan nyomásnak.
Ráhangolódásnak szánom a lenti kis bugyuta dalocskát, amit imádunk, ilyen szellemben próbáltunk végig kitartani.