Az aranyférfi tündöklése és alábukása

2011 végén olvastam el ezt a könyvet, "a nagy kultúrális és irodalmi homályfoltok felvilágosítása" című egyéni projectem keretein belül. 2 estés dolog volt, a nehezen letehető kategóriából. Megtetted magadnak azt a szívességet, hogy a dolgaidra, az életedre visszatérsz, mert érezted a cselekmény felett súlyosan gomolygó rosszat, érzed, sejted, hogy az illető csak rohan bele fék nélkül a vesztébe. Közben eszelősen boldog, biztos a dolgában, mert munkája, a gürizős, mindent háttérbe szorító tevékenysége, végre neki kedvez.
Fáj érte a szíved, hogy annyira szeret és ilyen vakon. Szemellenzőt visel, nem veszi észre az egész világ, a társadalom és a szeretett istennő önzését és az oppurtunista játszmákat, amikor az egykori tiszta szerelem egy huszárvágással befejezhető. Ők ismerik azt a hangzatos mocsokságot, hogy: a körülmények nem kedveztek a szerelmüknek. Kár, hogy szerencsétlen Mr. Gatsby nem tudott róla.
Nem akarom elmondani a történetet, olvassátok el.

De a filmről szólnék néhány keresetlen szót. ANNYIRA gyönyörű volt, hogy becserélném  volna 2 középszerű moziélményt (pl: Die Hard 2000. rész) azért hogy ezeket a gyönyörű képeket, az épülő Nyúl Yorkot, az arany kort láthassam, a zenéket hallhassam. Mert a látvány, a hangulat varázslatos, mindennek ott a közepén az arany fényben (véletlen? Neeeeem.) tündökölő Leonardo DiCaprio. Szeretem a filmjeit, nem  csak amiatt, mert régi ismerős, egészen hamvas fiatalyány koromig visszavezethető, amikor ő sem ráncosodott, - ami jól áll neki - és nem volt ilyen meglett férfi.
Nem vitatható el tőle, hogy egy éven belül eljátssza a szadista elmebeteg fekete fogú Candyman-t a Djangoban, eltelik néhány hónap és átváltozik AZ arany emberré, akinek lelke belülről fénylik a morális sötétségben. Lehet, hogy a szoli teszi, de mint ahogy vannak beszélő nevek is a világtörténelemben, pl: Veronika*, úgy a csillogó Art Deco húszas évekbeli arany-fekete mennyországában miért ne lehetne Gatsby egy tanmese aranykirályfija?  Bár, a szeretett nő előtt, ő is csak egy ázott veréb.
Amikor azon felülemelkedtem, hogy a Moulin Rouge-tól nem csak a rendezőjét, hanem nagy valószínűséggel a koreográfusát is megörökölte, képes voltam teljesen alámerülni ebben a látványvilágban és csak a mutatóujjammal ütni a taktust a ragtime band zenéjére. Romlott és olyan arctalan világ ez, bubi egyenfrizőrökkel, pomádézott férfi oldalválasztékokkal, amit görcsösen simogatnak le, de hazudnék, ha nem lett volna hívogató.   

Tudd, hogy értsd helyzet.

 A zenéje, főleg a fent hallható Lana del Rey dala azóta átvándorolt minden lehetséges zeneeszközre a háztartásunkban és vég nélkül szól. Olyan az a dal, ami mögül szintén az a tiszta és szomorúan vidám hangulat árad, épp mint ennek a szegény embernek a sorsából.Kérdezem magamtól, egy ilyen fiatal hangba, hogy fér ilyen összetett tartalom?
Szerencsére mindketten ilyen különcek vagyunk, addig hallgatjuk a kedvenc dalt, amíg már a szomszéd is kivülről tudja.  

*veritas icon: igaz kép. Az ő kendőjébe törölte bele a keresztet vivő Jézus az arcát, amit később hiteles forrásnak tekintettek a portréja megalkotásakor.