Műterápia
A hétvége egy lélegzetvétel alatt már át is fordult hétfőbe. Ironizálva, édeskésen énekeljük azt a chansont, hogy: Igy múlik el az életünk, emlékezünk emléééékezünk...
Most még csak vicceskedünk ezen, nem vesszük komolyan, de tényleg ez van. Mindig eszembe jut ilyenkor, mintegy mementóként, hogy: mit raktál ma le az asztalra?
Nem, tévedés ne essék, nem arra gondoltam, hogy hány papirt tologattam egyik helyről a másikra, hány embert szolgáltam ki, milyen információkkal láttam el őket, mennyit költöttem...nem.
Mi volt az a napodban, ami előre visz a céljaid felé? Épitettél e ma (gondolat, gesztus, emberi interakció) valamit, ami jobbá tett téged? Volt ilyen?
A válaszom nem lesz meglepő, néha nem tudok ilyen momentumot kiemelni a napomban. Sőt olyan is elő szokott fordulni, hogy nemhogy épitő, romboló vagyok. Sajnos nem mindig a jó időben veszem ezt észre.
Viszont a javamra irhatom azt, hogy strigulázom a jó dolgokat az életemben. Tanulom azt, hogy a dühöngésre elpazarolt elképesztő mennyiségű energiát, a kreativitásom irányába forditsam.
Mint ahogy Micimackó is mondja magának: gondolj, gondolj! Ugyanezt tanácsolom magamnak.
Mint egy házifeladat: ha elkezdesz olyan dolgok miatt dühöngeni, amin Te már nem tudsz változtatni, akkor mehet az agyad a tervezőszobába: fessen képet képzeletben, irja meg könyve egy fejezetét, tervezzen egy plakátot vagy találjon ki egy pozitiv tartalmú a k á r m i t, ami ráállit egy emelkedő szakaszra.
Rossz emberek, rossz helyzetek annyit el tudnak harácsolni a produktivitásunkból, ne adjunk többet nekik, mint amit megérdemelnek.
Most még csak vicceskedünk ezen, nem vesszük komolyan, de tényleg ez van. Mindig eszembe jut ilyenkor, mintegy mementóként, hogy: mit raktál ma le az asztalra?
Nem, tévedés ne essék, nem arra gondoltam, hogy hány papirt tologattam egyik helyről a másikra, hány embert szolgáltam ki, milyen információkkal láttam el őket, mennyit költöttem...nem.
Mi volt az a napodban, ami előre visz a céljaid felé? Épitettél e ma (gondolat, gesztus, emberi interakció) valamit, ami jobbá tett téged? Volt ilyen?
A válaszom nem lesz meglepő, néha nem tudok ilyen momentumot kiemelni a napomban. Sőt olyan is elő szokott fordulni, hogy nemhogy épitő, romboló vagyok. Sajnos nem mindig a jó időben veszem ezt észre.
 |
| A műterápia első ismert páciense: Vincent Van Gogh |
Mint ahogy Micimackó is mondja magának: gondolj, gondolj! Ugyanezt tanácsolom magamnak.
Mint egy házifeladat: ha elkezdesz olyan dolgok miatt dühöngeni, amin Te már nem tudsz változtatni, akkor mehet az agyad a tervezőszobába: fessen képet képzeletben, irja meg könyve egy fejezetét, tervezzen egy plakátot vagy találjon ki egy pozitiv tartalmú a k á r m i t, ami ráállit egy emelkedő szakaszra.
Rossz emberek, rossz helyzetek annyit el tudnak harácsolni a produktivitásunkból, ne adjunk többet nekik, mint amit megérdemelnek.
