A kertészkedés császárnője: Ruth Stout

A tavalyi év utolsó, lusta napjaiban találkoztam ezzel a kis videóval és 2 markáns érzés köszönt vissza bennem megnézés után: 1. miért nem az ilyen elementárisan egyszerű, JÓ embereket emeli piedesztálra a társadalmunk, miért nem ismerjük a nevét??

2. miért nem volt sohasem bátorságom így kertészkedni, ahogy ő tette? 

Paraszt gyerek vagyok, arra vagyok szocializálva, hogy kapáljak, de ez a római matróna, még ezt is kibekkelte a gyakorlatból.  A gyakorlókertes technika óráknak az volt az egyenes folyománya az életemben, hogy a kertészkedést olyan nehéz és nagyon veszélyes folyamatnak láttam, amit csakis vonalzóval és zsinórmértékkel lehet végezni. 

Nem tudom, hogy eddig kiderült e itt, hogy jómagam, bizony nem vagyok az a méricskélős, végiggondolós fajta. De a kertészkedés sem nem bonyolult, sem nem fárasztó, ha ezt a hölgyet nézzük munka közben. Alig várom, hogy földem legyen és kipróbálhassam, már csak összehasonlítási alap gyanánt.

Tetszettek a történetei, amit a férjéről, a társasági életéről mondott, remélem, megérem azt, hogy én is ennyire békésen tekintsek vissza, hogy legyen mire visszatekinteni. 

 

Minimum ugyanilyen ÉLŐ 90 évet kívánok!