Vannak olyan napok, amikor csak szeretném, hogy behúzódhassak egy olyan helyre ahol nem ér el semmi a világból. Csak teljen az idő és ébredhessek a következő napra.
Nem történik konfliktus, nincs összecsapás, csak a bújtatott indulatot érzékeled, ami nem enged másra következtetni, csak arra, hogy: kérlek ne legyél itt. Csak lépj le, mert zavarsz.
Egy fafejű vagyok, mert ilyenkor szeretnék megoldani mindent, nem veszem észre hogy csak be kellett volna fogni és pörgessük, felejtsük el. Meg kell tanulnom még  a strucc politikát, a nagy egész ezt várja el. 
Hadakoztam ellene, de csak azt értem el a megbeszéléssel, hogy persona non grata vagyok, elvesztettem olyan embereket, akiket nem erre szántam. Ne tegyétek, inkább csak mosolyogjatok, azt illik.

Frissítés délután: egy adag barackos gombóccal és egy kis szeretgetéssel később már máris jobb.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Walipini: medencének indult, üvegház lett belőle

Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag

BBQ csirke sütőben sütve

Walipini: tervezés

Komposzt kazán, az erjedés magasiskolája