"Harap-utca három alatt megnyílott a kutya-tár!"
Weöres Sándor verse mai napig az egyik kedvencem, jó persze nem egy Anyegin komolyságú, de olyan jó kántálni, hogy kutyafülű, kutyafülű Aladár.
Ha már Sztyepánovicsnak elneveztem egy kövér tacskót, akkor Aladárnak is elnevezhetnék egy kihipózott szőrű pumit. Hogy hol láttam ilyen csudabogarat? Kutyakiállításon.
Úgy vagyok a kutyákkal, mint Gombóc Artúr a csokoládéval. Lehet egy kutya szálkás szőrű, vagy lebegő hajú, tömzsi lábú, hosszú, szemérmetes, bugyuta, atletikus, mackós, izgága vagy sztoikusan nyugodt, nekem egyre meg, ha kapható rá, meg kell gyurmázni.
Külön szeretem az olyan címeket a munkámban, ahol állatok is laknak, a macskákat és a kis kutyákat lehet bolondítani a lézerrel a óriásokat simogathatom.
Ott kezdődött, hogy minden nap amikor megyünk haza kiszúrtam egy mozaikszót: CACIB. Onnantól kezdve le volt foglalva az Augusztus 23., mint munka elől fenntartott, szabad időpont.
Konkrét céllal indultunk, meg akartuk nézni, hogy milyen kutya is a Corgi, teljes nevén Pembroke Welsh Corgi. Ha kibírjuk a megmérettetést, hogy eláruljanak egy árat, akkor azt is megköszönjük.
Éjszakai kutyakiállításként volt hirdetve, de már délelőtt 10- től kezdődtek a programok.
Szerencsénkre előző napokban belebotlottam egy jegyes kuponba, így fél áron bementünk. Háromszor mentünk vissza mire elég kutya gyűlt össze, de megérte. Azon pörgött végig az agyam, ha gyerekünk lesz, biztosan elhozom, meg mindenkit: a szüleimet, a kistestvérem, a barátnőim. Hol máshol láthatnánk megelevenedni a kutya lexikont?
Tudom, hogy sok már értelmesebb dologgal is tölthettem volna az időmet gyerekként, de a nagy kutyalexikon regényként volt/van elolvasva. Itt most nagy szolgálatot tett, P.-nek tanítgattam. Sokat felejtettem az elmúlt években, 10-ből 2 már nem jut eszembe.
Láttam szívmelengető, meghitt kutya-gazda együttműködést, a bejáratott rutin és profizmus nyugodtságát. Sajnos olyat is tapasztaltam néhányszor, hogy konklúzióként azt vonnám le, hogy a gazdának nem való a versenyzés, mert a kutya issza meg a levét.
Kicsit mindenkiben megállt az ütő, lefagyott a mosoly, amikor a tüneményes kiskutya kis gazdája, egy 10 éves kislány nem tudta kezelni az állat zavarát. Jött anyu, megfenyítette a kiskutyát, úgy hogy az vonyított és a kislányt beállította irányba. Nem akartam belegondolni mit kaphat a gyerek ha rosszat csinál. Szerencsére ez volt a kevés a sok jó mellett.
Gyakran látni lehetett profi felvezető embereket, akiknek nem érdekük a tökéletesség, csak jól csinálják, mert a kezébe nyomták a pórázt.
Az állat ezt a viselkedést veszi át és a legjobb formáját nyújtja. Sajnáltam ezeket a drága, pedigrés ebeket. Nem lehet könnyű ezeknek az állatoknak viselni a hosszú utazást, a hosszú várakozást arra a néhány percre amíg futhat egy kört a következő plecsniért. Némelyik élvezte, de a legtöbb csak nagyon el volt csigázva.
Nagy a nyomás ezeken a tenyésztőkön, a következő alom árát szabhatja meg a kutya rossz, vagy épp kipihent napja.
Sokat mosolyogtam magamban és jutottak eszembe a kutyavilág sztereotípiái: a terrierek részén mindig az ugatás és az összezördülés hangjait lehetett hallani. Nem bírnak magukkal. Amíg nem figyeltek rájuk gödröt ástak.
A pudlik úgy állták végig a tupírozást, mintha tényleg fodrásznál lennének. A meztelen kutyát önbarnítós testápolóval kenegették.
Az izgága puminak, ugyanolyan hajú gazdi dukál. Az agarak lustálkodtak, kinyújtották hosszú lábaikat. Az egyetlen felnőtt corgi gazdája egy olyan filigrán nő volt, bubi frizurával, angol szvetterben, aki egész este a kutyája vérvonalát elemezte és mindig megjegyezte, hogy az övé, bizony az egyik első Magyarországon és milyen borzasztó, hogy ilyen felkapott lett.
Egyedülálló élmény volt ahogy több száz kutya kezdett el egyszerre ugatni és megbolondulni, ugyanis egy tapintatos szomszéd akkor döntött úgy, hogy fellő néhány tűzijátékot.
Ömlesztve:
Ha már Sztyepánovicsnak elneveztem egy kövér tacskót, akkor Aladárnak is elnevezhetnék egy kihipózott szőrű pumit. Hogy hol láttam ilyen csudabogarat? Kutyakiállításon.
Úgy vagyok a kutyákkal, mint Gombóc Artúr a csokoládéval. Lehet egy kutya szálkás szőrű, vagy lebegő hajú, tömzsi lábú, hosszú, szemérmetes, bugyuta, atletikus, mackós, izgága vagy sztoikusan nyugodt, nekem egyre meg, ha kapható rá, meg kell gyurmázni.
Külön szeretem az olyan címeket a munkámban, ahol állatok is laknak, a macskákat és a kis kutyákat lehet bolondítani a lézerrel a óriásokat simogathatom.
Ott kezdődött, hogy minden nap amikor megyünk haza kiszúrtam egy mozaikszót: CACIB. Onnantól kezdve le volt foglalva az Augusztus 23., mint munka elől fenntartott, szabad időpont.
Konkrét céllal indultunk, meg akartuk nézni, hogy milyen kutya is a Corgi, teljes nevén Pembroke Welsh Corgi. Ha kibírjuk a megmérettetést, hogy eláruljanak egy árat, akkor azt is megköszönjük.
Éjszakai kutyakiállításként volt hirdetve, de már délelőtt 10- től kezdődtek a programok.
Szerencsénkre előző napokban belebotlottam egy jegyes kuponba, így fél áron bementünk. Háromszor mentünk vissza mire elég kutya gyűlt össze, de megérte. Azon pörgött végig az agyam, ha gyerekünk lesz, biztosan elhozom, meg mindenkit: a szüleimet, a kistestvérem, a barátnőim. Hol máshol láthatnánk megelevenedni a kutya lexikont?
Tudom, hogy sok már értelmesebb dologgal is tölthettem volna az időmet gyerekként, de a nagy kutyalexikon regényként volt/van elolvasva. Itt most nagy szolgálatot tett, P.-nek tanítgattam. Sokat felejtettem az elmúlt években, 10-ből 2 már nem jut eszembe.
Láttam szívmelengető, meghitt kutya-gazda együttműködést, a bejáratott rutin és profizmus nyugodtságát. Sajnos olyat is tapasztaltam néhányszor, hogy konklúzióként azt vonnám le, hogy a gazdának nem való a versenyzés, mert a kutya issza meg a levét.
Kicsit mindenkiben megállt az ütő, lefagyott a mosoly, amikor a tüneményes kiskutya kis gazdája, egy 10 éves kislány nem tudta kezelni az állat zavarát. Jött anyu, megfenyítette a kiskutyát, úgy hogy az vonyított és a kislányt beállította irányba. Nem akartam belegondolni mit kaphat a gyerek ha rosszat csinál. Szerencsére ez volt a kevés a sok jó mellett.
Gyakran látni lehetett profi felvezető embereket, akiknek nem érdekük a tökéletesség, csak jól csinálják, mert a kezébe nyomták a pórázt.
Az állat ezt a viselkedést veszi át és a legjobb formáját nyújtja. Sajnáltam ezeket a drága, pedigrés ebeket. Nem lehet könnyű ezeknek az állatoknak viselni a hosszú utazást, a hosszú várakozást arra a néhány percre amíg futhat egy kört a következő plecsniért. Némelyik élvezte, de a legtöbb csak nagyon el volt csigázva.
Nagy a nyomás ezeken a tenyésztőkön, a következő alom árát szabhatja meg a kutya rossz, vagy épp kipihent napja.
Sokat mosolyogtam magamban és jutottak eszembe a kutyavilág sztereotípiái: a terrierek részén mindig az ugatás és az összezördülés hangjait lehetett hallani. Nem bírnak magukkal. Amíg nem figyeltek rájuk gödröt ástak.
A pudlik úgy állták végig a tupírozást, mintha tényleg fodrásznál lennének. A meztelen kutyát önbarnítós testápolóval kenegették.
Az izgága puminak, ugyanolyan hajú gazdi dukál. Az agarak lustálkodtak, kinyújtották hosszú lábaikat. Az egyetlen felnőtt corgi gazdája egy olyan filigrán nő volt, bubi frizurával, angol szvetterben, aki egész este a kutyája vérvonalát elemezte és mindig megjegyezte, hogy az övé, bizony az egyik első Magyarországon és milyen borzasztó, hogy ilyen felkapott lett.
Egyedülálló élmény volt ahogy több száz kutya kezdett el egyszerre ugatni és megbolondulni, ugyanis egy tapintatos szomszéd akkor döntött úgy, hogy fellő néhány tűzijátékot.
Ömlesztve:
Sohasem gondoltam, hogy egy afgán agárnak ilyen karizmája van. Ő imádta a kiállítást. |
Afgán agár |
Nagy gondolkodó Shetlandi juhász kutya |
Tűzijáték, megkergült kutyákkal |
Nagyon aranyosak voltak: kis gazda, kis kutya. |
Mint egy őzike. Szemérmes whippet. |
Instrukcióra váró növendék puli |
Jack Russel terrierek általános, izgatott legyezőzés közben. |
Az esténk fénypontja: Baba Corgi |
Első kiállítás |
Készül a bob-tail |
Itt jutott eszembe, hogy kutya (orosz agár) és gazda hasonló karakter. |
Igazi "olyan csúnya, hogy már szép" vakarék. Imádnivaló mudi. |
Nagy komondorhoz, népviselet dukál. |
Orosz agarak |
Eszem a kis szívét, Nem tudja miért van ott, de jó neki! (Francia bulldog) |
Felvonulás utáni pihenő |
Kérlek, ments ki!! |
Szerintem az a holtfáradt jelző megtestesítője |
Mudi |
Bernáthegyi szeretgetés |
Vérprofi, a hölgynek itt a fél szeme a lesifotóson |
Mondom a gyerekek imádták. |