Régi nóta, új kihívás előtt
Az agyamat járatom mikor reggelente rovom az utcákat, a cipő kopogását, a zenéket a fülemben egy erősebb gondolat harsogja túl. Valami eltört az utóbbi hetekben. Varázsolhatok jobb kedvet magunknak, legyinthetek arra, hogy ez csak átmeneti, menjünk el moziba stb. viszont ezt a ködöt, a fásultságot nem tudom kitörölni az agyunkból.
Az a szépen kitaposott rendszer, amit eddig műveltünk és nem fáradtunk el benne, a saját előrejutásunkat láttuk benne, egyre távolodni látszik. Az történt most velünk, mint annak idején velem a tanítás során: elvesztettem a hitemet abban, hogy fontos, jó amit teszek. Imádkozom azért, hogy jobb irányt vegyen ez a helyzet és ne kelljen azt megtapasztalnia amit nekem. Mérnök a lelkem, szerelemből az.
Lehet hosszú távon olyan munkát végezni, amit nem érzel magadénak, mert fogyasztók vagyunk, fogyasztanunk kell, szeretni sem kell.
De végigjárva az utat, mondhatom: Nem érdemes.
Azt tudom, hogy megint szívesen lennék munkanélküli, várnám otthon minden este az embert egy számomra idegen és rideg városban egyetlen barát vagy ismerős nélkül, kiéhezve arra, hogy meséljen mi történt vele. Az oka egyszerű: Mai napig megköszönöm, hogy már nem kell végignéznem azoknak az értékeknek a hanyatlását, amit a magaménak érzek.
Elvesztettem minden státuszát annak amit a 2 diplomám adott. Elvesztettem a művészeti érával való kapcsolatom, lehetőleg olyan távol került, mint amikor csak álmodoztam arról, hogy a közelébe jutok.
Viszont kaptam valami olyat, amit eddig soha: a tudatot, hogy fontos a munkám és van látszatja.
Ilyen szögből nézve, kit érdeket, hogy a művészettörténetet, csak otthon olvashatom, vagy a festményeimet, csak este fejezhetem be, vagy várnom kell heteket az alkalomra, hogy nekiüljek?
Szerezz be hangoskönyveket, szakmai előadásokat, utazás, vezetés közben hallgasd. Kérdezz meg egy jó szakembert mit ajánlana, ha ebben akarnál elmélyedni?
Végre megértettem mit mondott Matt Damon a Good Will Huntingban: fölösleges elköltened egy csomó pénzt az oktatásodra, hogy elmondhasd hova jártál egyetemre, amikor minden tudást megvehetsz egy másfél dolláros könyvtári tagsággal.
Igaza volt, diplomás presztizsből nem tanítok, nem a harsogásért és a mellveregetésért, hogy akár azért, mert megtehetem. Azért foglalkozom ilyenekkel, mert szeretek velük foglalkozni, örömöt, boldogságot ád, a munkám meg pénzt.
Az a szépen kitaposott rendszer, amit eddig műveltünk és nem fáradtunk el benne, a saját előrejutásunkat láttuk benne, egyre távolodni látszik. Az történt most velünk, mint annak idején velem a tanítás során: elvesztettem a hitemet abban, hogy fontos, jó amit teszek. Imádkozom azért, hogy jobb irányt vegyen ez a helyzet és ne kelljen azt megtapasztalnia amit nekem. Mérnök a lelkem, szerelemből az.
Lehet hosszú távon olyan munkát végezni, amit nem érzel magadénak, mert fogyasztók vagyunk, fogyasztanunk kell, szeretni sem kell.
De végigjárva az utat, mondhatom: Nem érdemes.
Azt tudom, hogy megint szívesen lennék munkanélküli, várnám otthon minden este az embert egy számomra idegen és rideg városban egyetlen barát vagy ismerős nélkül, kiéhezve arra, hogy meséljen mi történt vele. Az oka egyszerű: Mai napig megköszönöm, hogy már nem kell végignéznem azoknak az értékeknek a hanyatlását, amit a magaménak érzek.
Elvesztettem minden státuszát annak amit a 2 diplomám adott. Elvesztettem a művészeti érával való kapcsolatom, lehetőleg olyan távol került, mint amikor csak álmodoztam arról, hogy a közelébe jutok.
Viszont kaptam valami olyat, amit eddig soha: a tudatot, hogy fontos a munkám és van látszatja.
Ilyen szögből nézve, kit érdeket, hogy a művészettörténetet, csak otthon olvashatom, vagy a festményeimet, csak este fejezhetem be, vagy várnom kell heteket az alkalomra, hogy nekiüljek?
Szerezz be hangoskönyveket, szakmai előadásokat, utazás, vezetés közben hallgasd. Kérdezz meg egy jó szakembert mit ajánlana, ha ebben akarnál elmélyedni?
Végre megértettem mit mondott Matt Damon a Good Will Huntingban: fölösleges elköltened egy csomó pénzt az oktatásodra, hogy elmondhasd hova jártál egyetemre, amikor minden tudást megvehetsz egy másfél dolláros könyvtári tagsággal.
Igaza volt, diplomás presztizsből nem tanítok, nem a harsogásért és a mellveregetésért, hogy akár azért, mert megtehetem. Azért foglalkozom ilyenekkel, mert szeretek velük foglalkozni, örömöt, boldogságot ád, a munkám meg pénzt.