Pőrén a tudálékosságról
Mint a csokis bejegyzésemben is megemlítettem, éppen iskolai kötelezettségeimet nyögöm és vergődöm a rám rakott pihe súly alatt. Ez a viselkedés saját magam fejrázását és szemforgatását írja körül, magamra vagyok mérges, amiért nem csináltam meg mikor még bírtam, miért nem szorítottam össze a fogam és kinyögtem. Inkább a katalógus aláírása helyett elmentem kávézni, vagy a tanszékre, hogy fessek.
Most a fejemre szakadt 4 ilyen tantárgy, szombatig lesz egy vizsgám és 2 leadandóm. Olvasom ezeket a tudományos igénnyel, egzakt módon megírt könyveket és csak egy dolog motoz az agyamban: nem szégyelli magát az ilyen, hogy ilyenre pazarolja az aktív kutató éveit? Bizonyára a professzora megdicséri, hogy jáj kislányom, milyen szépen fogalmaztál, volt vagy 4 sor! Teljesen mindegy, hogy ugyanazon szó minden szinonimáját felsorolja, mint teljesen különböző fogalmakat.
Az a jóbarátok epizód jut eszembe, amikor Joey megtalálja a wordben a szinoníma-szótárat, így lesz egy tömör meghívásból, terjengős és érthetetlen pocsolya.
Az írók fejedelme, Umberto Ecco azt írta, hogy elsődleges szabály akármely írói feladat megoldásában, hogy olvasható és élvezhető dolgot hozzunk létre, amit azok is szívesen fussanak végig, akik nem konyítanak a szakterületünkhöz. Valószínű ez a jó ember elméleti írása nem jutott el a neveléstudományi tanszékre. De meg is látszik a különbség abban, hányan olvassák őt és a kényszerűen végigszenvedtetett olvastatókat.
Az a legkiábrándítóbb az egészben, hogy látom, milyen sok energiát fektetnek ebbe a munkába és egymás között nagyszerűen ping-pongoznak egymás kutatásaival, olyan nagyon fontos világrengető felfedezésekkel, mint például, hogy egy gyerek kötődik az édesanyjához. De hát, ők maguk mondták: Publish or get lost! (Publikálj, vagy vessz el!)
Most a fejemre szakadt 4 ilyen tantárgy, szombatig lesz egy vizsgám és 2 leadandóm. Olvasom ezeket a tudományos igénnyel, egzakt módon megírt könyveket és csak egy dolog motoz az agyamban: nem szégyelli magát az ilyen, hogy ilyenre pazarolja az aktív kutató éveit? Bizonyára a professzora megdicséri, hogy jáj kislányom, milyen szépen fogalmaztál, volt vagy 4 sor! Teljesen mindegy, hogy ugyanazon szó minden szinonimáját felsorolja, mint teljesen különböző fogalmakat.
Az a jóbarátok epizód jut eszembe, amikor Joey megtalálja a wordben a szinoníma-szótárat, így lesz egy tömör meghívásból, terjengős és érthetetlen pocsolya.
Az írók fejedelme, Umberto Ecco azt írta, hogy elsődleges szabály akármely írói feladat megoldásában, hogy olvasható és élvezhető dolgot hozzunk létre, amit azok is szívesen fussanak végig, akik nem konyítanak a szakterületünkhöz. Valószínű ez a jó ember elméleti írása nem jutott el a neveléstudományi tanszékre. De meg is látszik a különbség abban, hányan olvassák őt és a kényszerűen végigszenvedtetett olvastatókat.
Az a legkiábrándítóbb az egészben, hogy látom, milyen sok energiát fektetnek ebbe a munkába és egymás között nagyszerűen ping-pongoznak egymás kutatásaival, olyan nagyon fontos világrengető felfedezésekkel, mint például, hogy egy gyerek kötődik az édesanyjához. De hát, ők maguk mondták: Publish or get lost! (Publikálj, vagy vessz el!)
