Új hullám

Az élet sohasem mond le rólunk, hacsak mi nem döntünk úgy. A múlt hét egy olyan nyögvenyelős és gondolkodtató tartalom volt, ami rugdos tovább a boldogabb végkifejlet irányába. Annyit mindenesetre megint be kellett látnom, hogy mindig a béka feneke alól tudunk a legtisztábban látni. Onnan igazán átgondolhatjuk, hogy mi az az életünkben, amit folytatni akarunk és mi az amit elengedünk.
A festészettel kapcsolatban annyit mondogatok magamban, amit a legelső művészet történet órámon hallottam: "aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni"
A gyötrődés, a kétségbeesés természetes folyamat, az nem természetes, ha nem ülünk rá egy felfelé törő hullámra másnap, vagy egy újabb hétfőn.