Áldozom a rosszidőnek
Az igazán jó dolgok spontának az életben, viszont akkor sem fogok a pokolban égni, ha megadom a tervezéshez szükséges dolgokat. Nem kell bonyolultan gondolkodni, csak egy kis kávé, valami jó zene hozzá, talán Aretha Franklin, akinek dalait régebben csakis festéshez használtam, jegyzetfüzet és kezdődhet a brain-storming. Szeretek tervezni, feltúrni olyan ötleteket, amelyekről nem is tudtam, hogy az agyamban vannak.
Látva a munkavállalás kézfogós, hát hátat vakar, összekacsintós világát, legszívesebben azt mondanám, hogy egyétek meg késsel-villával.
Lehet, hogy ha nekem is lenne valahol egy jó ismerősöm nem problémáznék ilyesmin, de nincs.
A mai nap egy étteremben próbáltam szerencsét és elkövettem egy nagy hibát: apuci kislányából nem néztem ki elsőként, hogy voltaképp hozzá felvételizem. A megsértett EGÓ-t utólag orvosolni nem lehet, így valószínűleg keresgélhetek tovább.
Ezután a tanulólecke után úgy gondolom az, ha inkább a saját vállalkozás felé kacsingatok az alkalmazotti lét helyett, nem meglepő. Ezért kell egy kis ötlet-börze, hogy a bárányfelhő kezdjen testet ölteni, egy pici, de annál jószándékúbb vendéglátás szolgálatában.
Álmodjatok, kedves olvasóim, tervezzetek, mert ha a gondolat megszületik, előbb utóbb tettek követik.
