Le Café de Capucine

  Jeleztétek, hogy a néhány hónapja írt tálcás sütireceptem elkészítéskor nagy örömet szerzett nektek, ezúton köszönöm a visszajelzéseket.  Képzeljétek, azt mondtam, eddig és ne tovább, nem vásárolok közel tízezer forintért tortát egy szülinapra. Nem. A rendelés akkor marad, ha az óvodába kell évente- most már 2x- mert azt a nyomást, hogy elég jó legyen nem akarom a torta minőségén látni. Attól függetlenül szeretjük a szépet és most már megtaláltam azt a módszert itthon, amivel gyönyörű, magas tortákat lehet kreálni, ami nem más mint néhány átlátszó, formatartó fólia összeragaszva. Ha a cukrászoknak lehet használni, nekem is.  Azt hiszem a miénk az egyik gyerekülés csomagolása volt újonnan, de épp megfelel a célnak, mert rugalmas, mégis erős, kb. 20 cm magas és tetszés szerint méretezhető, többször felhasználható.     A kislányom kapott egy drámai magas tortát, a férjem inkább a krémekért van oda, neki kihagytam belőle az emeletet, így az újjászülethet hamarosan mint csodálatos somlói

Sziasztok!  Lehet, hogy a rekkenő kánikulában még gondolni sem tudtok a meleg kályhára, egy hívogató, gőzölgő főzelékre. De spoilerezek, lesz még október, november, amikor megörvendeztetheted magad ezzel az egészséges és aranysárga fogással. Bizony, nem kell túl sok a mosolygó pocakhoz.  Nálunk szépen LASSAN csordogál el a július. Z. már önmagában programigazgató volt itthon, most kapott maga mellé egy szárnysegédet Sz. személyében. Mit ne mondjak, az egy gyermekes létforma így visszagondolva nem is volt olyan fárasztó. Őszintén szólva a régebbi önmagamat nagyon irigylem a gondtalansága miatt. De mint minden, ez az időszak is tovább ballag az életünkön, annyira gyorsan, hogy az eltűnő emlékekért néha fel kell csapnom a blog archívumát. Szép ez a pici babás időszak a picurral, áldás ez a jókedvű, egyre nagyobb hangú kis emberke az életünkben. Azt mondják a okosok, hogy a második gyerek már nem olyan nagy élmény, mert az "elsők" - első átfordulás, első kacagás, első nyakig foso

Sziasztok!  Tudjátok, vannak étel téren kattanásaim. Például ha Z. játéksütit készít, tudja, hogy anyának csakis a pisztácia a kedvence. Jófej, csakis azt kapok tőle.  Ez év elején ünnepelte tesóm kisfia a születésnapját, ott szolgáltak fel fehércsokis-pisztáciatortát. Szerintem életem legjobb sütiélményei közé került, az esküvői tortánkkal egy helyre. Nem volt kérdés. hogy magamnak is ezt szeretném. Rendelünk egy nagyot és a maradékot kávéval öblögetem hajnalban, az arany órámban.  Mire eljött a születésnapom, az a cukrászda nem fogadott több megrendelést, beteltek, így nagyon szomorúan, de el kellett búcsúznom a tortától. De jön még kutyára kamion, leszek én még jó eséllyel 36 éves.  Ez évben viszont egy diszkontlánc a focira hivatkozva leárazta a pisztáciát, így vettem én is, azzal a galád szándékkal, hogy magam sütöm meg a tortám. Rájöttem, hogy a lányom ugyanolyan rajongó mint én, együtt bontogatjuk és hangosan hümmögünk hozzá. Hálistennek,  a férjemnek "ha egy magot kóstoltá

 Sziasztok!  Immáron eltelt a terhességem, megszületett a kisfiam. Most járok a kilencedik héten vele. Pardon, a 11. Így jut időm írni.  Gyönyörködöm benne és már nem lepődöm meg azon, hogy a pelenkából egy kuki ugrik elő. Rendes fickó, alig várom, hogy egyre több mindent meg tudjon tenni, kacagjon, mosolyogjon, ha meglát. de nem akarom siettetni, ez az alszom-eszem időszak az anyuka regenerációját segíti. Már gügyög, engem kilóra megvett vele. Nincs ellenemre, hogy megint hallom a saját gondolataimat, főleg mióta megint jár a nagylányunk óvodába.  A Gyűrűk ura végén kérdezte az egyik hobbit, szabadon emlékezve, hogy: "Hogyan veszed fel újra a régi életed fonalát? " - miután hazatértek a nagy Mordori kiruccanásból.  Nekem is sokszor eszembe jut ez a gondolat. Fokozatosan térek vissza mindenhez, ami fontos számomra, amit elhanyagoltam 8 hetes járványügyi kényszerszünet és a terhesség vége matt. A ház, az életterünk megszenvedte ezt, de minden nap teszek egy kicsit azért, hogy

Először, de nem utoljára. Le kell szögeznem, nem vagyok a nagy tepsis sütemény sütő fajta, aki, keni a krémet rétegez és szórja a tetejére kakaóport. Sokkal jobban szeretem azokat, amiket csak összekevered és viszlát, tolod is a sütőbe, aztán eszed.  Már megemlítettem, hogy nálunk az ütköző ízlések miatt nem mindig örülnek a kreálmányaimnak, nem megy át a szűrőn a keksz, a loaf formában sütött gyümölcskenyerek, kevert sütemények szájhúzogatástól kísértve, rgo minden, amivel fél óra alatt lehet végezni.  Kitartottam eddig amellett, hogy ha nem eszi a család a gyors sütiket, akkor várják meg a mamáknál tett látogatást, hogy pepecselős réteges szeleteket fogyasszanak, engem pedig hagyjanak békén vele.  De a családunkban van egy sütemény, amit anyukám szokott néha csinálni, a Kinder Bueno fantázianevű réteges csodát, amit akárhányszor ettem, mindig sajnáltam, hogy csak néhány szeletet kapunk elvitelre.  A múltkori névnapomkor felszolgált tálca maradékával is ugyanez  szorongató dolog törté

    Sziasztok!  A mai napon is, mint már annyiszor megcsináltam azt a tésztás receptet, ami sokszor, olyan sokszor kihúzott már a sz@rból, khm... slamasztikából.  Bevált, egyszerű hozzávalókból megoldható, olcsó és laktató fogás, most hogy már jó ideje nem rakok bele húst, még gyorsabb mutatvány. Azért nem is gondoltam, hogy helye van itt, mert olyan ék egyszerű, hogy azt gondoltam, hogy túl könnyen learatott babér lenne.  De ma megkérdezte anyukám, mégis mire lehet használni a szójaszószt, vagy amilyen sor áll minden nap a kínai kifőzde előtt... nem érdemes annyi pénzt kiadni egy tésztaételért, amit te is gyorsan és ha nem is autentikusan, de hasonló ízvilággal ki tudsz adni a kezed közül, pár száz forintos költségen.  Mondjuk, az erős pista nem hiszem, hogy autentikus szecsuáni fűszer lenne, csak azért mert csíp. De főznek vele és rugalmasan kezelik. Ha az itt főző kínaiak nem vesznek el az ilyen részletekben, akkor nekünk sem kell.  Hozzávalók: 2 farkaséhes felnőttnek 2 csomag insta

Sziasztok!  Még egy üdvös szombat este,bár a söröm alkohol mentes, de azért így is átérzem az írás és a szabadság, nem utolsó sorban a saját hallható gondolataim sodrását. Nem problémázok azon hogy elég jó e egy vegán édesség egy mindenevő blogba. Tudom, hogy jó recept. Csak azért nem szeretek a V betűs névvel dobálózni, mert túl sok sztereotípia és az ok nélküli elutasítás a köztudatban. Mindig könnyebb lesz ítélkezni, mint utánanézni. Ha nem bírod őket, akik a vágóhídhoz láncolják magukat és ott tüntetnek, gondolj arra hogy a jót akarják mondani, de kevéssé megválogatott eszközökkel adják elő az álláspontjukat.  Lehet azért ilyen drasztikusak, mert az emberiség és ez a fogyasztói rendszer a 24. órában van. Már rég nincs idő a finomkodásra. Ha ez sok, hallgass meg néhány egymásnak ellentétes álláspontot hogy melyik szakember, mire jutott, akinek ez a hivatása. A lényeg, legyünk nyitottak az új ízek és gondolatok irányába.  A paleo számomra megadta azt amire vágytam, hamar lefogytam. D