Bejegyzések

Karibi álom sütemény

Kép
Tegnap délután egy kis kókuszra és csokira vágytam egy járkálós, elintézős nap végén. Találtam egy alapreceptet a kavarós sütik ősanyját. Kézenfekvő, mert imádom, hogy csak egy edényt és egy kavarókanalat kell elmosogatni. Sokalltam bele 250 g porcukrot...nem vagyunk mi ehhez hozzászokva, a lisztmennyiségbe kiváltottam mással, hogy szaftosabb, tartalmasabb legyen...szó mi szó, mindent megváltoztattam rajta és ez lett a végeredmény.   Jó kis tömör jószág, elég belőle egy szelet, hogy fedezzük vele a csoki pusztító hajlamot. Hozzávalók: 5 dkg margarin felolvasztva 2 tojás 180 g liszt 50 g búzadara 75 g kókuszreszelék 1 kk só 5 dl tej 5 dkg étcsokoládé feldarabolva 0,5 dl rum 100 g cukor 2,5 evk kakaó 1 csomag sütőpor Elkészítés: Mindent öntsünk össze. Na jó, nem csak ennyi, a sorrend is fontos. Olvasszuk fel a margarint, öntsük a keverőtálba, üssük bele a tojásokat, a rumot. Keverjük bele fokozatosan a cukrot, majd a darát, a kókuszt. Öntsük fel a fele adag tejjel és

Mogyoró kéregben sült máj, káposztás-túrós gnocchival.

Kép
Egy nap múlva.... Annyira jó lett a vacsora!! A vágókőről kóricáló nyers máj, mint egy nagy csiga csúszkált amíg vágtam. Bevallhatom, hogy az egyik kedvencemmé vált az állaga és az érzékenysége, a mélyvörös színe miatt. Gyönyörű alapanyag. De megint megerősítem örök konyhai fogadalmam: SOHA, ismétlem SOHA nem fogok rántott ételt készíteni. Félévente elfelejtem és beleugrom egy ígéretbe, hogy: igen, csinálok neked rántott csirkét. Dőzsölő mennyiségű bő olaj, csapkodó forróság...kinek kell ez?  Kevés melósabb munkát tudok egy konyhában elképzelni. A lakás, mivel az ablakai egy oldalra néznek, kiűzhetetlen az a büdös rántott szag, ami olyan párfőm volt mindkettőnknek, mintha egy menzáról érkeztünk volna, még ma délután is azt szellőztettem. De a fene egye meg, nagyon finom lett. (Torok köszörülés..) Mogyoró kéregben sült máj, káposztás-túrós gnocchival. Recept: Hozzávalók: (3 személyre) -500 g sertésmáj - 1 dl tej Panír:  - 100g zsemlemorzsa - 10 dkg mogyoró - 1 kk só

Keddi péntek-hangulat gnocchival

Összekeverednek a napok, talán az aktívan töltött, járkálós hétvégék az okai. Ugyanis olyan reményteli, hétvége váró, lezáró hangulatba kerültem, hogy a szenzoraimnak nem lehet megmagyarázni, hogy: minek örülsz kislyány, a hét másik fele még hátra van! Ha jobban belegondolok, ez egy örömteli érzéki csalódás, mert kétszer megélni az elvégzett munka lezárását egy héten belül, egyszer kamuból, egyszer igazából nem egy rossz hangulatokozó. Vágyódom haza a családomhoz, hogy egy kicsit otthon legyek a kutyáimmal, vágyódom arra, hogy a tér amit befoghat a szemem, ne csak tömbtől tömbig tartson. A falusi gyerek mindig az is marad. Mindenesetre a mai nap nagy része még rám vár, elvégezni a megbízott munkaköri feladatokat, közben fenntartani az otthon élhetőségét, vagyis kitakarítani és valami széppel megörvendeztetni az embert mire hazajön. A mai napra merítettem a torkos csütörtöki élményeimből és kicsit ellopok a fényéből a mai estére. Hétköznapi étekké, rántott sertésmájjá válik a kacsamáj

Májas rizotto

Kép
A szakács vizsga második napján a kihúzott tételem a vargányás rizotto volt. Megcsináltam böcsülettek, de nekem csak annyi maradt meg a dologból, hogy nagyon sokáig kellett ott állni mellette, csak kavargatni, kavargatni. Nem ettem még egy olasz Mámmá által elkészített darabot, ezért nem tudom milyen, úgy lábosból, konyhában eszegetni. Amíg ez a helyzet nem fog bekövetkezni, addig rizottonak fogom nevezni azt az ételt, amit a bennem lévő sznobéria nem óhajt rizses májnak hívni. Hagymás májnak indult a reggeli tervezet, ugyanis sok ötletet lehet meríteni a negyedikről lesétálva, a kiszivárgó, békebeli, anyukáktól tanult receptek rutinjához forduló nyugdíjasok konyháiból.  Mire kiértem a házból, megvolt az ötlet. Arról nem is beszélve, hogy sorbaállás közben nagyon érdemes kinyitni a kis fülünket, ugyanis ha kérdezünk, nagy eséllyel olyan praktikákat is hallhatunk, amikre nem is gondoltunk, mert 50 évvel több tapasztalatuk van. Mindig elmondom, hogy: tetszik tudni, én még csak most k

Bálint napi kívánságműsor

Kép
Mint kapcsolatban lévő Valentin napozó, mindkettőnk nyugalma és hisztéria küszöbének megóvása érdekében, nem fogom terrorizálni az embert, hogy biza vegye meg nekem a Bálint napi szív alakú bon-bon+plüssmaci+vörös rózsa kombót... lehetőleg az összes darab a hímnemű párfümjével bőven megillatozva légyen. Megbeszélés kérdése minden, így, tegnap az én vágyam teljesült, holnap az övé fog. "Szeretlek minden reggel felébreszteni" Nekem a tárgyakban nincs olyan bizodalmam, akkor csak fétis alakul ki irántuk. Jómagam az élményeket gyűjtöm, főképp az evés élményeit. Egy évvel ezelőtt, P. erre a helyre vitt, mikor még egy hete beszélgettük meg, hogy én-teveled, te-énvelem dolgot. Akkor tetszett az atmoszférája, finom borai és gusztusos ételeket kaptunk. Tudtam én, hogy ez az új szerelem csillagot az égről is lehozó heve, hogy nem sokszor fogunk mi itt leledzeni, mert valljuk be: nem várhatok el egy francia bisztróban, francia minimálbért megkívánó számla többszöri kifizetését egy

Pokolba a rossz jellemekkel, örüljünk inkább egy esküvőnek!

Kép
Az utóbbi napjaink arról a nagy Monoplyról szólltak, aminél nem lehet kiszállni, ha már unod a banánt. Beleütközöl abba, hogy a másik ember, ha megteheti, hogy mosolyogva megrövidítsen, akkor sóhaj nélkül meg is teszi. Választanod kell, hogy az ő szintjén szállsz harcba néhány kávé és süti áráért, vagy visszatúrod magadba ezt az ideget és a nyilvánvaló hierarchiát (ami nem korrekt) a további jópofizás érdekében. Sivíthatok e, hogy a világ összeesküdött, hogy ránk zúdítsa a legválogatottabb emberi komposztját? Hiszen ez még csak a kezdet. De nem hiszem el, hogy érdemes általánosítani, a klisék csak az eligazodást szolgálják, ne a skatulyázást. Viszont valahogy ki kell tanulni az ilyen egyedek lehető leghatékonyabb, legegyenesebb kezelését, hogy mi lehessünk azok, akik egyenes derékkal ülték végig az egész játékot. Sőt a fröcsögést befejezve, hírt adhatok egy nagyon kedves, vidám pár egybekelésének. A képiken látszik, hogy jó buli lehetett, nem csak azért mert a főszereplők hata

Mézes körte befőttem következő porciója

Kép
Sajnos mire eszembe jutott fotózni, ennyi maradt belőle A múltkori, Vígadóbeli látogatásunk egyik folyománya az, hogy rájárok az ősszel potyára beszerzett körtékből készült befőttre. Debreceni rokonságom megtűrt fájának termése, ami minden évben egy asztalkán várja az enyészetet, felhasználatlanul. Mézzel. szerecsendióval és pici vaniliával, fahéjjal ízesítettem és október óta várták a felhasználást. Őszintén megmondva, akkor jó ötletnek tűnt, hogy takarosan elrakom őket, de fogalmam nem volt, arról, hogy mibe tenném bele. Süteménybe, kompótként akartam vesztegetni, pedig nem szabad ezt az ízélményt eltakarni egy gyümölcskenyérben, vagy hús mellé kis tálkában. A torkos csütörtök óta már bizton állíthatom, hogy körtéből sohasem elég. Azóta készült belőle krémleves, amihez tejszínen kívül csak egy botmixert kellett adni és pirított mogyoróval, tejszínhabbal fejedelmi leves. De a napokban egy kis olajbogyós üveg ilyen csemege került a kezembe. Gondolkodtam először azon, hogy menny