Michael Reynolds "szemét" házai
Ez az ember egy olyan ex rocksztár kinézetű építész aki vicceskedésből elvégezte a mérnöki fakultást, csak azért hogy tudja, hogy honnan kell a lehető legmesszebb elmennie.
Már most szimpatikus. A hatvanas-hetvenes évek ébredező környezetvédő mozgalmainak hatása alatt megalkotta a saját megoldását az akkori ÉGETŐ ökológiai kizsákmányolásra és szemétkérdésre. Azt mondotta, hogy minek neki építőipar és a termékei, ha négyzet kilométereket töltenek meg a használhatatlan, selejtezett autóabroncsok (már akkor) és az üveghulladék. Épületeit "earthship"-nek nevezte el. Úgy képzelte el hogy nem csak egy lakhelyet egy hajlékot akar adni hanem egy önműködő rendszert, ahol minden igényed kielégülést nyer anélkül, hogy fogyasztanod kellene.
WOW!
Annyira szép ez a hozzáállás, viszont eltelt egy emberöltő és ez a fecske nem tudott nyarat csinálni. De legalább megpróbálta és néhány helyen nem csak megbólogatták az ötletét és továbbálltak. Így jutott el hozzánk is.
Minden magára valamit is adó zöld szemléletű platform feldolgozta ezt a témát. Évekkel ezelőtt láttam az építési tematikájáról készült dokumentumfilmet, akkor nagyon tetszett a gondolat, de néhány dolog utána eszembe ötlött:
1. a szemét amit építőanyaggá emel alkalmas e erre a feladatra? Ezt a biztosítási szakemberek átlagostól eltérő használati módként aposztrofálnák. Káros e?
Contra: azok az anyagok, amiket kanonizált építőanyagként beépítenek mennyire jók élettanilag? Régi példa a kohóhabsalak. Kohó-hab-salak=szilikát és társai. A három szóból ami alkotja kettőtől kiráz a hideg. Még jobb, hogy ilyen házban nőttem fel és 27 évesen tudtam meg, hogy a gyártása után 5 évig SUGÁRZIK. Fél éves voltam mikor beköltöztünk a friss házba. Merci beacoup, kedves pénzéhes gyártók akik megszedtétek magatokat abból, hogy ipari hulladékot adtatok el építőanyagként. Magyarországon 30.000 ilyen lakás készült.
Csak hogy tudjuk, ma sem minden fenékig málnaszósz: P. meséli mindig, hogy amikor padlástereken nézi meg a szigetelést, akkor a leterített kőzetgyapot irritálja a bőrét, a szemét és a légutait. Hogyan zizeg egy ilyen kosz az ember tüdejében?
Ez csak egy sárga paplan! Vajon a tökös legények paplanterítéshez felvesznek maszkot és védőruhát? Persze, hogy nem.
2. Hogy működik a gyakorlatban, észrevesszük? Esetleg fázunk e benne? (P. felvetette, hogy a mi éghajlatunkon hőhidak nélkül nem kivitelezhető)
3. Elég masszív e?
Ez a kérdéskör elaltatta a lelkesedésem, egészen tegnapig, amikor is elballagtam egy gumis műhely mellett, halomban álltak az abroncsok. Eszembe jutottak ezek a házak. Utána néztem, hogy az elmúlt pár évben történtek e változások, fejlesztések a témában. Íme:
Azok is megkívánták a gumiabroncsból való építkezést, akik nem az arizonai sivatagban laknak, kitapasztalják hogyan lehet téliesíteni. Még Kanadában is láttam példát erre.
A földet beledöngölik az abroncsokba és oldalait kitapasztják. Masszív tartószerkezet, durvább mint egy vályogfal.
Persze van aki azt vallja, hogy nem kellenek a mesterséges anyagok az építkezésbe, főleg nem hulladék. Naív az, aki azt gondolja, hogy még mindig van annyi természeti értékünk, amit elvehetünk, újonnan. Ennyi szemétből, a beépítés miatt is csak a a jéghegy csúcsát forgathatjuk vissza egy időre.
A napokban láttam egy keserédes kiszólást. Így hangzott:
A gyémánt örök!
Alatta egy műanyag flakon dörzsölte a kezét: -Majd meglátjuk!
Már most szimpatikus. A hatvanas-hetvenes évek ébredező környezetvédő mozgalmainak hatása alatt megalkotta a saját megoldását az akkori ÉGETŐ ökológiai kizsákmányolásra és szemétkérdésre. Azt mondotta, hogy minek neki építőipar és a termékei, ha négyzet kilométereket töltenek meg a használhatatlan, selejtezett autóabroncsok (már akkor) és az üveghulladék. Épületeit "earthship"-nek nevezte el. Úgy képzelte el hogy nem csak egy lakhelyet egy hajlékot akar adni hanem egy önműködő rendszert, ahol minden igényed kielégülést nyer anélkül, hogy fogyasztanod kellene.WOW!
Annyira szép ez a hozzáállás, viszont eltelt egy emberöltő és ez a fecske nem tudott nyarat csinálni. De legalább megpróbálta és néhány helyen nem csak megbólogatták az ötletét és továbbálltak. Így jutott el hozzánk is.
Minden magára valamit is adó zöld szemléletű platform feldolgozta ezt a témát. Évekkel ezelőtt láttam az építési tematikájáról készült dokumentumfilmet, akkor nagyon tetszett a gondolat, de néhány dolog utána eszembe ötlött:
1. a szemét amit építőanyaggá emel alkalmas e erre a feladatra? Ezt a biztosítási szakemberek átlagostól eltérő használati módként aposztrofálnák. Káros e?
Contra: azok az anyagok, amiket kanonizált építőanyagként beépítenek mennyire jók élettanilag? Régi példa a kohóhabsalak. Kohó-hab-salak=szilikát és társai. A három szóból ami alkotja kettőtől kiráz a hideg. Még jobb, hogy ilyen házban nőttem fel és 27 évesen tudtam meg, hogy a gyártása után 5 évig SUGÁRZIK. Fél éves voltam mikor beköltöztünk a friss házba. Merci beacoup, kedves pénzéhes gyártók akik megszedtétek magatokat abból, hogy ipari hulladékot adtatok el építőanyagként. Magyarországon 30.000 ilyen lakás készült.
Csak hogy tudjuk, ma sem minden fenékig málnaszósz: P. meséli mindig, hogy amikor padlástereken nézi meg a szigetelést, akkor a leterített kőzetgyapot irritálja a bőrét, a szemét és a légutait. Hogyan zizeg egy ilyen kosz az ember tüdejében?
Ez csak egy sárga paplan! Vajon a tökös legények paplanterítéshez felvesznek maszkot és védőruhát? Persze, hogy nem.
3. Elég masszív e?
Azok is megkívánták a gumiabroncsból való építkezést, akik nem az arizonai sivatagban laknak, kitapasztalják hogyan lehet téliesíteni. Még Kanadában is láttam példát erre.
A földet beledöngölik az abroncsokba és oldalait kitapasztják. Masszív tartószerkezet, durvább mint egy vályogfal.
Persze van aki azt vallja, hogy nem kellenek a mesterséges anyagok az építkezésbe, főleg nem hulladék. Naív az, aki azt gondolja, hogy még mindig van annyi természeti értékünk, amit elvehetünk, újonnan. Ennyi szemétből, a beépítés miatt is csak a a jéghegy csúcsát forgathatjuk vissza egy időre.
A napokban láttam egy keserédes kiszólást. Így hangzott:
A gyémánt örök!
Alatta egy műanyag flakon dörzsölte a kezét: -Majd meglátjuk!
 |
| Imádom, nekem is kell egy ilyen előtér. |
 |
| Mint a Mátyás király és az okos lány esete: kert is, ház is. Kint is bent is. Gyönyörű. |
 |
| Még egy ok, hogy felelősen alkoholizálj. |
