2 évig tanultam mintázást, szobrászatot. Az első feladat az volt, hogy megtanuljuk, hogyan önthetünk ki egy tárgyat, úgy hogy a tömegéről negatívot veszünk, utána pedig ezt az üreget kitöltjük, hogy végül megkapjuk a forma pozitívját. Nagyon élveztem, amit találtam a környékemen mindennel el akartam ezt játszani. Mivel távoli gyerek voltam, meg tudtam azt csinálni, hogy bementem "játszani" a műtermekbe a hétvégeken, hol egyedül, hol társakkal. Amikor ott vagy, akkor az aktuális hülye problémáidon pörögsz, vizsgák, kapcsolatok, hatalmas életbevágó dolgok természetesen. Csak évekkel később jön rá az ember, hogy azok voltak a legjobb időszakok. Ennek a hölgynek, Rachel Dein londoni művésznek a plasztikáiról ez a feladat jutott eszembe, neki több esze volt, nem csak élvezte a játékot, hanem egy jól jövedelmező, különleges koncepciót hozott létre, ami teljesen egyedi és a végeredmény gyönyörű. Letaglóz, hogy mennyire szépek a mindennapi növények, amik mellett elmegyünk, ő ne