Készülődés és egy krumlileves
Az elmúlt időszak kedvezett azon gyengeségemnek, hogy igénybe veszem a család által pakolt ételt mint a főzés helyettesítőjét.
Minden fájó gyomrú olvasó, aki végigette az ünnep ételválasztékát, a betegségig fogyasztott sonka, a kalács, a mindenféle sütemény, pörkölt, töltött káposzta arra sarkallt, hogy megkésve bár, de tartsak egy néhány napos böjtöt.
A gyümölcsök és a zöldséglevek visszaadták a kényelmes farmer érzését, és előkészítik a bélbolyhokat arra, hogy újra elkezdjem őket bombázni, most már a közeledő jóidő ételeivel.
Agyban készülődök, mert a közeljövőben terülj asztalkámat kell varázsolnom, mert hurrá, utazunk!
Előre próbálok főzni, amikor időm és kedvem is van rá, de sajnos még nem sikerült érdemben valamit el is raknom, mert mindig a tiltott gyümölcs a legédesebb, így azt esszük, ami épp megfő.
Járt már így egy jól sikerült vörösboros marhanyakpörkölt, felbontásra került az a füstölt tarja is, amit AKKORRA szántam. Annyira megtisztultunk, hogy a friss füstöltárú megint lázba hoz, így ma is ráfanyalodunk.
Mondjuk igaza van P.-nek, Magyarországon maraduk és a fogyasztói társadalom kényszerű részvevőiként hozzászokhattunk, hogy minden nagyobb városban van valami üzlet, ahova betérhetünk.
Nagy kedvvel nézegetem az ún. "Lifehack" oldalakat, ami lényegében minden olyan kis trükköt felvonultat, mivel kevesebb lehet a pakkunk, ésszerű és homlokra-csapós ötletek (miért nem nekem jutott eszembe), praktikusabban ki tudjuk használni a rendelkezésre álló hűtőtáska, autó véges űrtartalmát.
Tudom, nem túlélőtúrára megyünk, de a tudás hatalom.
Addig is álljon itt egy könnyű recept amit ma délben csinálok az embernek, ha kész rakok fel képet is:
Tejszínes borsóleves:
10-15 dkg füstölt sonka, tarja stb.
10 dkg zöldborsó
1 tk. Só
3 dl tejföl
2 db közepes burgonya
bors, 1 kk oregano
2 dl főzőtejszín,
1 l víz, vagy csirke alaplé
2-3 dkg vaj
3 evk. hajdina*
Elkészítés: a krumplikat tegyük annyi vízbe, amennyi ellepi, főzzük meg. Vágjuk fel a sonkát fél x fél cm-es hasábokra és kevés vajon pirítsuk át,csak hogy az ízek kijöjjenek és átpiruljon. Néhányat tegyünk félre a díszítéshez.
A krumplikat hámozzuk meg, és törjük össze, keverjük fel a tejföllel és a tejszínnel. Tegyük bele a sonkát, kóstoljuk meg, ha kell, sózzunk. Borsozzuk, tegyük bele az oreganot.
Öntsük fel az alaplével, hagyjuk felforrni.
Végül tegyük bele a borsót az utolsó 5 percben mielőtt lekapcsoljuk a tüzet.
*érdekes levesbetét lehet, most próbálgatom a használatát, az okosok mondanak szépet és jót róla. Fakultatív, hogy belerakjuk e, P.-nek nagyon ízlett a levesben, nekem még szoknom kell. Fémes íze van, nagyjából 10 perc alatt megfő a levesben, a sonkával együtt rakjuk bele.
Minden fájó gyomrú olvasó, aki végigette az ünnep ételválasztékát, a betegségig fogyasztott sonka, a kalács, a mindenféle sütemény, pörkölt, töltött káposzta arra sarkallt, hogy megkésve bár, de tartsak egy néhány napos böjtöt.
A gyümölcsök és a zöldséglevek visszaadták a kényelmes farmer érzését, és előkészítik a bélbolyhokat arra, hogy újra elkezdjem őket bombázni, most már a közeledő jóidő ételeivel.
Agyban készülődök, mert a közeljövőben terülj asztalkámat kell varázsolnom, mert hurrá, utazunk!
Előre próbálok főzni, amikor időm és kedvem is van rá, de sajnos még nem sikerült érdemben valamit el is raknom, mert mindig a tiltott gyümölcs a legédesebb, így azt esszük, ami épp megfő.
Járt már így egy jól sikerült vörösboros marhanyakpörkölt, felbontásra került az a füstölt tarja is, amit AKKORRA szántam. Annyira megtisztultunk, hogy a friss füstöltárú megint lázba hoz, így ma is ráfanyalodunk.
Mondjuk igaza van P.-nek, Magyarországon maraduk és a fogyasztói társadalom kényszerű részvevőiként hozzászokhattunk, hogy minden nagyobb városban van valami üzlet, ahova betérhetünk.
Nagy kedvvel nézegetem az ún. "Lifehack" oldalakat, ami lényegében minden olyan kis trükköt felvonultat, mivel kevesebb lehet a pakkunk, ésszerű és homlokra-csapós ötletek (miért nem nekem jutott eszembe), praktikusabban ki tudjuk használni a rendelkezésre álló hűtőtáska, autó véges űrtartalmát.
Tudom, nem túlélőtúrára megyünk, de a tudás hatalom.
Addig is álljon itt egy könnyű recept amit ma délben csinálok az embernek, ha kész rakok fel képet is:
Tejszínes borsóleves:
10-15 dkg füstölt sonka, tarja stb.
10 dkg zöldborsó
1 tk. Só
3 dl tejföl
2 db közepes burgonya
bors, 1 kk oregano
2 dl főzőtejszín,
1 l víz, vagy csirke alaplé
2-3 dkg vaj
3 evk. hajdina*
Elkészítés: a krumplikat tegyük annyi vízbe, amennyi ellepi, főzzük meg. Vágjuk fel a sonkát fél x fél cm-es hasábokra és kevés vajon pirítsuk át,csak hogy az ízek kijöjjenek és átpiruljon. Néhányat tegyünk félre a díszítéshez.
A krumplikat hámozzuk meg, és törjük össze, keverjük fel a tejföllel és a tejszínnel. Tegyük bele a sonkát, kóstoljuk meg, ha kell, sózzunk. Borsozzuk, tegyük bele az oreganot.
Öntsük fel az alaplével, hagyjuk felforrni.
Végül tegyük bele a borsót az utolsó 5 percben mielőtt lekapcsoljuk a tüzet.
*érdekes levesbetét lehet, most próbálgatom a használatát, az okosok mondanak szépet és jót róla. Fakultatív, hogy belerakjuk e, P.-nek nagyon ízlett a levesben, nekem még szoknom kell. Fémes íze van, nagyjából 10 perc alatt megfő a levesben, a sonkával együtt rakjuk bele.
