Le Café de Capucine

Hozzávalók: (4 főre) 2 egész csirkemell  10 dkg túró 1 tk só 1 tk kacsazsír 2 gerezd fokhagyma 1,5 dl víz 1 kg akármilyen vegyes zöldség, jelen esetben 3-4 db burgonya, 1 szál sárgarépa és egy kisebb cukkini só, bors Elkészítés: A csirkemelleket felezzük meg, hagyjuk rajta a bőrt és a vastag mellrészbe, az izom közepén vágjuk hosszában egy éles késsel, zsebet készítve. (ez azért szükséges, hogy a hús közepe is ízesítve legyen) A túrót villával törjük szét egy tálkában, sózzuk 1 tk sóval és reszeljük bele a fokhagyma gerezdeket, végül a kevés zsírt. Keverjük össze. 2 egész csirkemell volt, megfelezve kapunk 4 felet, ez 8 "zsebet" jelent, ezekbe kell szétosztani a túrós tölteléket.  A zöldségeket tisztítsuk, hámozzuk és a végül vágjuk fel kb. 1 cm-es szeletekre. Enyhén sózzuk borsozzuk és tegyük egy hőálló tál aljába.  A tetejére rakjuk a megtöltött csirkemelleket, a tetejére szórjunk kevés sót. Öntsük alá a vizet. A tetejét zárjuk be alufóliával és tegyük a

Hogy érdemes e répatortával próbálkozni vendégváró sütinek? Hogy el fog e fogyni és hogy másnap reggel már készíted a következő adagot? Igen. Mert a répatorta íze semmivel sem összehasonlítható, mégis olyan otthonos, mintha mindig etted volna. Ezért alakulhat ki addikció már első kóstolásra. Miközben írok erről, lopva lecsippentek a párom sovány kis porciójából, amit tegnapról hagytunk, csakis a fotó kedvéért  és aminek nem kíméltem a másik felét. Tegnap próbáltam ki először a család legfiatalabb, 1 éves kis mászóbabájának tiszteletére. Tartottam tőle, hogy a zöldséges torta viszolygást ébreszt, de ők már korábban kóstoltak ilyet. Sok idő óta először receptből dolgoztam, egyet kiválasztva a répatorta halomból, amit az internet szállított. Rachel Allen szakácsnő receptjére esett a választásom, mert ilyesmit írt mellé: "nem kell sokat dolgozni, hogy tökéletes legyen". Csak a mazsolát vettem ki belőle, mert P nem szereti, egy tojással és maréknyi dióval több került bele grátisz

Napok óta tologatom az írást, ugyanis az elmúlt heti kiesés egy másik életterületen torlódást okozott, alig tudjuk magunkat utolérni a munkahelyen, DE már péntek van, kisütött a nap is, kicsit jobban esett a reggeli kávé, csak azért mert tudjuk, hogy hétvége lesz. Viszont, nem tudok hazajönni agyban, nem akaródzik. Olyan jó volt nekünk ott az a néhány nap, hogy sok kérdést felvetett, többek között azt is, hogy miért nem volt annyi kurázsi bennem főiskola alatt, hogy kimenjek egy szemeszterre ide? A másik ilyen pont volt mindkettőnk agyában: mit keresünk mi itthon, mikor a világon ilyen szépségek is élhetőek? Aki még előtte áll, melegen ajánlom neki, hogy keresse az ilyen lehetőségeket, amíg be nem lépett a felnőttek világába, nem dolgozik, nem telepedett le, hogy próbálja ki Angliát, miheztartás végett. Az előző mondatokból kitűnik, hogy a mérleg az utazással és az országgal kapcsolatban pozitív irányba tolódik, mert vagy azt láttam meg, ami számomra kedves, vagy csak azokat az ember

Kedves csalódott olvasók, ez elmúlt napokban sajnos nem tudtalak Titeket megörvendeztetni az életünk örömével és bánatával, ugyanis nagy utazásra készültünk. A múlt héten volt egy jól sikerült beszélgetős, vacsorázós este, ahol minden feltálalt receptet elrontottam, azután az én emberem születésnapja és az utóbbi 5 napban elrepültünk észak-nyugatra. Nem akartam elkövetni azt a hibát, hogy a Fácsét többre használom, mint amire való, nevezetesen nem invitálok senkit a lakásunkba addig, amíg haza sem jöttünk. Azok akik amúgy is ránéznének, láthattak valami kis gondolatot, őket személyesen is ismerem.   Elhatároztuk, hogy mi márpedig elmegyünk Angliába. Csütörtök este ültünk a Debrecen-BudapestNyugati vonalon és még mindig nem fogtuk fel, hogy nincs több mint 6 óra a következő repülőutunkig, mikor belógattuk a nagy kérdést a zavarosba: "Ugyan ki találta ki azt, hogy utazzunk Angliába?". Mai napig nem találtunk rá választ, de nagyon jó döntés volt, hogy engedtünk a láthatatlan n

Kliséket elő! Még nem tudunk bele sem gondolni, révedezni, vágyakozni, sem a hétvégénkbe, sem a következő 3 órába, még nem fogtuk fel az utazás tényét sem. De vitathatatlan, hogy holnap ilyenkor már elhagyjuk  azt az egybefüggő földet, ami Európát alkotja és meglátogatjuk Angliát. Szeretnék piros buszon utazni, megnézni Avercamp képeit a Nemzeti Galériában, látni akarom a Tyronaszaurusz rex csontvázát a Természettudományi Múzeumban és lefotózni az utcán Colin Firth-t, szigorúan adminisztratív célból. Kíváncsian várjuk!

A múltkor olyan pörköltnek való adagot kaptam a hentesnél, hogy választhattam: vagy csinálok belőle egy olyan pörköltet, amiből ketten hülyére zabáljuk magunkat és másnap már a gyomrunkhoz kapunk már a maradék megemlítésekor...vaaagy előre gondolkodom és valamilyen apróbb fogás lesz belőle, ami egy könnyű vacsorát tesz ki. Háhá, megvan az akkurátus válasz: Saslik! Először csináltam, tűvé tettem a százforintos vegyeskereskedéseket, de csak azt az egy méteres kardokat mutogatták, amire előbb húznék egy szopós malacot, almával a szájában, mint 30 dkg husikát. Mikor már elkeseredésemben elkezdtem lemérni a sütőnk belső térfogatát, hogy belefér e, a vásárcsarnokban rám mosolygott a szerencse: 1200 ft 4 db pici vékony nyárs! Gondoltam, ilyen áron kibányászom neked az vasércet, amiből öntötték! Megállapodtam egy csóró kis bambuszpálcás megoldásban, lesajnált az eladó szeme, hogy lehetek ilyen igénytelen, hogy ezzel szúrom ki a családom szemét...DE nekem volt igazam, mert egy órával később

2011 végén olvastam el ezt a könyvet, " a nagy kultúrális és irodalmi homályfoltok felvilágosítása " című egyéni projectem keretein belül. 2 estés dolog volt, a nehezen letehető kategóriából. Megtetted magadnak azt a szívességet, hogy a dolgaidra, az életedre visszatérsz, mert érezted a cselekmény felett súlyosan gomolygó rosszat, érzed, sejted, hogy az illető csak rohan bele fék nélkül a vesztébe. Közben eszelősen boldog, biztos a dolgában, mert munkája, a gürizős, mindent háttérbe szorító tevékenysége, végre neki kedvez. Fáj érte a szíved, hogy annyira szeret és ilyen vakon. Szemellenzőt visel, nem veszi észre az egész világ, a társadalom és a szeretett istennő önzését és az oppurtunista játszmákat, amikor az egykori tiszta szerelem egy huszárvágással befejezhető. Ők ismerik azt a hangzatos mocsokságot, hogy: a körülmények nem kedveztek a szerelmüknek. Kár, hogy szerencsétlen Mr. Gatsby nem tudott róla. Nem akarom elmondani a történetet, olvassátok el. De a filmr