Le Café de Capucine

Micsoda okosságot szórok közétek már a címben, ugye? Mit jelent ez? Minden összefügg mindennel, ha változtatsz egyik oldalon, akkor a másik is változik. Lehet, hogy az egyensúly felé visz ez a változás, ki tudja?! Az elmúlt hetekben megbízást kaptam egy olyan tanulmánykötet megírására, ami hidat jelenthet az építészek és mindenki más között. Nem mintha szükség lenne a hídépítésre, csak úgy gondoltuk, hogy a gyakran felmerülő kérdéseket összegyűjtve megelőzhetjük, hogy ugyanazokat a dolgokat kelljen elmondani újra és újra és még azután is, így el is olvashatják! Nem egy bulvár címlap lényegre törésével, mert szeretjük az összetett mondatokat.    Ebben az írásban azzal foglalkozom, ami már hab a tortán, igazi csemege, amikor már nem kell azzal törődnöd, hogy befúj e a szél az ablakhelyen, tudsz fűteni, van mindened, mint a Barbi-házban. Igazi első világbeli "probléma": milyen a közérzetem az otthonomban? Egyáltalán érezzük e, ha valami nincs rendben? Nem feltétlenül tudjuk

Egy egzotikus hőerőmű sziluettje a horizonton... Nem akartam önző lenni, nem hagyhattam ki, hogy Ti is csorgassátok a nyálatokat. Egy olyan életformát kezdtem el elméletben piszkálgatni, amit sohasem tudtam volna magamnak elképzelni: a vízparti ház. Mindig tetszett, a víz közelsége, főleg az élő víz összetettsége, akármennyire is félelmet kelt bennem. Lehet, hogy a sok gyerekkori: "beleesel, megfulladsz, a helyedben nem lennék ilyen vakmerő"-nek meglett a hatása. Gyerekkoromban csak azért olvastam végig az Aranyembert, mert a Senki szigete, nagyon megmozgatta a fantáziámat. Az ahogy leírta, hogy a néni maga vetette magról a gyümölcsfákat, ahogy magának építette fel a saját hajlékát...vissza vissza tér az irodalomban az vadonban élő ember egyszerű, küzdelmes élete és mégis megborzongató szabadsága, hogy a pénzügyi, materiális világ szemében semmije sincs, mégis mindent meg tud magának teremteni.  Robinson Crusoe történetét is az építkező részig tartottam letehetetlenne

Párizsi csodakávézó A konténerekkel való továbbgondolkodás nem új keletű dolog. Fősuli alatt Velence mellett, Fruzsinában (vagyis Fusinában. kis város a kontinensről) minden évben konténerekben szálltunk meg a helyi kempingben, nem egyszer olyan hidegben, ami inkább volt fagypont mint kellemes konténerben megszállós idő. Egyáltalán nem volt gáz, a berakott kis melegítők a hálófülkéket szépen fűtötték. Bár először megjártuk, mert egy mókus épp a kocsi tetején próbálta eltüntetni a zsákmányát, így elég közelről hallottuk  ahogy kaparászik. 2007 óta alapjaiban új gondolatok és igények kielégítésére alkalmas konténer épületeket terveznek és gyártanak le, megoldva a szűk, hosszú terek és doboz érzet, a szigetelés hiányosságait, a hő és hanghatások gondját. Akármennyire is ágálsz ellene és jössz a 3 kismalac mesével, hogy csak az a ház, aminek beton alapja van és tégla a fala, cserép a teteje, azt kell mondanom, tényleg érdemes elgondolkodni, még ha kiegészítő lehetőségként

Nem a THC tartalom miatt, hanem praktikusság tekintetében! A ma téma a kenderé, mint építőanyagé. Jövőre ha minden Apró szent úgy akarja, akkor bele fogunk kezdeni egy ház felújításba. Először nézegettem a klasszikus szigetelő anyagokat, hogyan kell felügyeskedni a falra stb. Ekkor láttam meg egy felvillanó videót: kenderház. Pff. Gondoltam ég is, füstöl is, hogy lehetne házat csinálni belőle? De minden természetes lehetőség buzgerálja a fantáziám. Főleg mikor tájékoztattak milyen anyagokat építenek bele a "modern" épületekbe szigetelés címszó alatt. Kedveseim, a többet tudás hatalom! Azóta falom a szakirodalmat és a tanulmányokat ami erről az anyagról megjelent. Anglia, Dél-Afrika, Belgium, ,Csehország, Amérika ecetera... A kiragadott országokban  már építettek az ún. "kenderbeton" technológiával. Angliában, Swindon városában egy teljes lakóközösséget "lakótelepet" így készítettek, 42 takaros kis sorházi lakással. A lent vigyorgó angol Kevin M

Igen, az a kis bódé balról. Ha le akarnátok bombázni ezt a csodálatos épületet, tudjatok róla, ha a pottyantósnál kezditek a rohamot, leomlik a fal, amúgy bevehetetlen. A predjamai vár régóta benne volt az agyamban, ismertem a képet róla, de nem is gondoltam, hogy tényleg létezik, annyira meseszerű és építészetileg szinte kivitelezhetetlen. A földrajz könyvemben az egész országra szántak másfél oldalt, az iparral szemben nem kaptak helyet az építészeti emlékek. Az utolsó napunk reggelén elindultunk, a tengerparttól 70 km-re található, kis hegyi falvak mellett haladtunk el, szerencsére a vasárnap itt is vasárnap, kevesen voltak az utakon. A vár nagyon összetett rendszer, az épített rész mögött található egy másik lakhatási lehetőség, ugyanis párkányokat alakítottak ki a hegy gyomrában, ahonnan be lehet látni a völgyet, világos volt, volt vízellátása és kívülről nem láthatsz semmit, pedig több száz embert lehetett oda elszállásolni. Tetszetős várörző, láncos kutya vasból.

Az ötleten lamentáló cikk írója azt állította, hogy egész évben használható, időjárási viszontagságoktól függetlenül. Szerintem ilyet csak az állíthat, aki maximum 3 évszakot számol meg a magyarországi 4 helyett. Jó itt is van erre vezető tendencia a klímatörténészek szerint az utóbbi 150 évben, ráerősítve az ember "jótékony" hatásával, de azért még mindig esik a hó néhányszor télen. A gyökérzöldségek így is viselnék a dolgot. Na jó, Visítva igaza van. Nincs új a nap alatt természetesen, mindig jóérzés fog el, amikor régi paraszt házak udvarán felfedezek egy csodaajtót, ami levezet a föld alá, sejtelmes buckával mutatva meg magát. A nyíregyházi skanzenben legtöbb időmet egy átlagos földbe vájt zöldség tárolóban töltöttem, aminek nem tudtam betelni az okos megoldásaival, hiába várt később egy Árpád kori falu. Az, hogy ez a téma fel fel bukkan a blogban, nem mutat másra: egy szőrös lábú hobbit vagyok, aki vonzódik a földbe vájt üregekhez és mind