Just do... something
A nihill kifejezésének érzem, hogy egyre többet látok olyan pólót az embereken, amely a jól ismert Nike szlogen (just do it.) kicsavarását mutatja be: Just do nothing.
Nem azt mondom, hogy egy ne tégy semmit feliratú pólóban nem tudnál elmenni futni, de azért kevesebb ingerenciád lesz, ha mantraként ezt látod a tükörben.
Üresnek érzem magam mit egy
szobor, amelynek mellkasán keresztül a végtelen tengert láthatod.
De pozitívnak kell maradni, az a nagy üresség lehet egy ablak
amely az új utak fele nyit.
Bosszant hogy telik az idő és nem
ütött be az a szikra, melyre régóta várok, hogy meglássam a
hivatásom és az a szenvedélyt élhetem meg a munkában amely
örökké tevékennyé és fáradhatatlanná tesz.
Az elméd olyan mint egy ejtőernyő, csak akkor működik ha nyitva van. |
Ahelyett, hogy búsulva pörgetem a
pinterestet vagy mosogatás közben sóhajtozom, hogy nem ér semmit
az életem, csak csinálok valamit, aminek felülhetek a szárnyára
és elrepülhetek innen.
Nincs sok mindenre lehetőség (nem lehet hangos, nem foglalhat sok helyet, nem szúrhat, vághat meg az alkatrésze egy egy éves babát -szamurájkardozás és bútorasztalosság kilőve), de egy
laptop midig készen áll arra, hogy bekapcsoljam.
Akár lehetek fiktív író, mint kedvenc
fiktív öregasszonyom Miss Marple után: Jessica Flecher. Végül is
a Gyűrűk uta regény óriás is egy firkaként kezdte egy diák
dolgozata végén.
Summa summarum: ha el sem kezded, nem
tudhatod mi rejlik a felszín alatt. Lehet egy elásott
macskaextraktum, de az is lehet, hogy egy virághagyma, amely rossz
példa, mert ha kiásod, így nem tud majd virágba borulni. De ha nem
is hagyma, legalább érték. Mert egyedi érték vagy.
De akármi is legyen benned elásva, azzal már olyan mintha megkapnád a kalandkönyv következő instrukcióját...lapozz a ... oldalra. Az már jobb mint a: "Just do nothing".