Banksy megtanította: engedd el, ez csak pénz
Különleges korszak a miénk, minden megkérdőjelezhető. Október 5.-én egy Banksy nevű street art
művész átírta a kortárs művészet történetét. Az utánunk következő generációk művészettörténet oktatása úgy fog megemlékezni erről a tettről, mint a modern kor legnagyobb (vagy első) troll akciójáról.
Feltehetően, ez után az aukción vásároló közönség nem lehet abban biztos, hogy a most alkotó művészek nem fognak valami kis meglepit rejteni az eladandó képeikbe, mivel most már van rá percedens, nem tesznek mást, csak hagyományt ápolnak.
Annyi gondolat van ezzel kapcsolatban bennem. Úgy ugrálnak fel az agyamban mint az idegesítő pop-up ablakok: Zseniális, kegyetlen, Ki az aki ennyit fizet?, Vajon van több ilyen, amiről nem tudunk? Akkor most a sok normálatlan azon fog versenyezni, hogy a következő árverésen az ő képe is megsemmisül, ezért még jobban marják egymást, hogy megszerezzék, mert az még inkább "limited edition"? Mt érzett az akinél leütötték a képet?
Egyszerre látom ezt a dolgot egy segélykiáltásnak, más szempontból az egyik legkiterveltebb bosszúakciónak, amit valaha volt szerencsém látni. Nem egy személy ellen irányul, egy egész réteg: a befektetésből műtárgyat vásárlók ellen.
Aki nem műkedvelő röviden elmondanám a hírt: A Banksy néven ismerté lett művész alkotásai már lassan kb. 15 éve jelen vannak a világ városaiban és valamilyen társadalmi, politikai, környezetvédelmi stb. kérdést mondanak el, vagy csak szimplán viccesek. Nagyon szeretem őket, sokszor használtam fel az általános iskolai tanítási gyakorlatom közben, mert közel állt a gyerekekhez.
Banksy népszerűsége betört az utcáról az aukciós házak világába is. Ahelyett, hogy Banksy elkezdte volna tervezgetni a magánszigete repülőleszállóját, ahova visszavonulhat, mert elérte azt amit a kortárs művészek 0.001 %-a ér el, még életében világhírű és fizetett művész lett.
Szóval, ehelyett inkább az egyik (most már semmi sem biztos) képének keretébe épített egy -ahogy láttam- iratmegsemmisítőhöz hasonló pengeszerkezetet, amely könyörtelenül vág.
Néhány évvel később... az 1744 ben alapított Sotheby's galéria kalapácsa alá került az említett kép (és a trükkös keret). Az eladási ára 1.04 millió font. Nem, nem monopoly pénz, igazi. Nos, a szerkezet nem romlott el az évek folyamán és jó időben, leütés után egyből ledarálta a képet.
A videót nézve, beugrott egy mese címe: A király meztelen. Lehet a trollkodás mögött indítékként szerepelt, hogy belássák és véssék a fejükbe az emberek: akármennyit is fizet érte valaki, ez csak egy papírlap.
Viszont a művész puskája kicsit visszafele is elsült, mert azon kívül, hogy elérte amit akart, - mindenki csak nézett, de nem tudta felfogni mit lát, olyan szokatlan helyzetet teremtett - a tett utóélete a nyilatkozatokból úgy tűnik, a félig ledarált kislányos kép épp emiatt lett egyedi és visszavonhatatlan. El tudom képzelni, hogy szupersznobok lassan forgatják a pohárban az 1875-ös vörösbort, amit szintén aukción vásásroltak és elemzik a félig ledarált kép egyediségét, amely a kerettel, a lelógó cafatokkal és mindennel együtt egy még nagyobb keretben vagy vitrinben van, hogy a cafatokat ne érje nedvesség. Épp emiatt fog még többért elkelni ez a kép. Amikor a tulajdonosa eleget mondogatta magának, hogy egyedi műtárgyat birtokol, azt gondolja, végül is jó befektetést csinált. Mert lesz egy olyan másik hülye, aki megveszi még többért. Ők hallották, hogy a király meztelen, de hitükben megingathatatlanok.
Egy olyan alkotó aki az utca emberének alkot, akinek nem kell fizetni a munkáiért, hogy megcsodáld, ha más nem, poénból készítene egy stencilt olyan hordozóeszközre, amely mobil. Kicsavart ez az egész, egy sokszorosítható minta, amely egy mozgatható alapon kap helyet, hogy valaki az utcáról bevihesse a házába, vagy épp elvigyék kiállítani a világ másik felére.
Még abban is van egy gondolatiság, hogy a sok sok képe közül mért épp erre a darabra esett a választása: a szív alakú lufit elengedő kislány képe, rávilágít, hogy amit a lufi szimbolizál, azért kellene igazán kapkodni. De, tudjátok ez csak amolyan: "Mire gondolhatott a költő" spekuláció.
 |
| Ez a kép egy nemibeteg gondozó klinika falára lett fújva, Bristolban. A városi tanács a köz nyomására megtartotta. Forrás: Wikipedia |
