Szendvics zsemlék, öregtésztával.
Az egyszerű kiflik után, arra vetemedtem, hogy megpróbálkozzak egy bonyolultabb recepttel. a madaras hiperben árulnak egy gyönyörű formájú, tekert zsömlét, vagy akármit francia zsömle néven, aminek nagyon jó az állaga, vajas íze van. Azóta azt akarom megtanulni, hogyan csinálhatnék olyat.
Ilyen néven nem fut recept a neten, úgy hogy az még várat magára, de hasonlóval találkoztam, így eldöntöttem, hogy most az egyszer betartom betű szerint a receptet és csinálok olyan pofás kis rombusz alakú zsömléket, amit öröm volt megcsinálni, várni rá, na jó, megenni is.
Az öregtészta elkészítésével előtte még nem találkoztam, de kicsit hitetlenkedve ugyan megcsináltam előző nap. Annyira jó illata volt néhány óra múlva, amikor elkezdett erjedni, mmmmhhh. Vasárnap reggel kipattant a szemem már fél hétkor, hogy kezdhessek minél hamarabb a gyúráshoz! A kenyér az élet, öröm, boldogság.
Másnap a hozzákevert alapanyagok gyönyörűen megkeltek, szép rugalmas tésztát adott ki, jó volt vele bánni.
A fogásokat a kenyér nagyasszonyányak blogjából tanultam, Limara pékségéből, bár nekem nincs kovászom, ő azt is rakott bele, ha otthon fogok babázni, úgy gondolom, nem fogom elfelejteni a kovász etetését, ahogy most tenném, ordas közhellyel élve: "rohanó világunkban".
Összesen lett 14 db zsömle, olyan nyitott tenyérnyi lett egy darab. Szép nagyok. Mivel azt esszük kenyér helyett, nem csak szendvicsnek visszük, ma esszük meg az utolsót, vasárnaptól kezdve. Ma reggel sült egy adag a hülye-biztos kifliből, most sajttal töltve, biztos ami biztos alapon, meg ne éhezzen ez a legény amíg otthon van.
A holnapi gyúrótálba (hogy ne kelljen többet mosogatni :D) keverj össze 20 dkg fehérlisztet, 130 g langyos vizet és 5 g friss élesztőt. Takard le és hagyd szobahőmérsékleten a következő 12 órában.
Másnap előkészítjük a tészta többi részét.
Az öregtésztás tálban a lisztes trutymó, összeáll egy élő, buborékokat vető jóillatú alappá amihez a következőket adjunk hozzá. Mérjünk ki 500 g lisztet, 2 teáskanál sót, 20 g olvasztott vajat, 1 tk mézet, 10 g élesztőt és 3 dl langyos vizet.
Az élesztő mennyiségei nem elírások, tényleg csak picike kell belőle.
Eleinte nem akar majd összeállni, de legyetek kitartóak, kb. 10 perc után, szép rugalmas tésztát kapsz. Én kicsit szórtam még hozzá lisztet, néhány dekányit csak.
30 percre meleg helyre tettem kelni konyharuhával leakarva.
Szépen megkel, duplájára.
Utána vesszük a tésztát és elvileg megközelítőleg azonos darabokra vágjuk. Hát... nem voltam soha az a precíz ember. 2 vastag hurkát formáztam belőle és felvágdostam 7-7 részre.
Fotó dokumentáción mutatta a honlap hogyan kell a megformázni. Konyharuhára fektettem pihenni a darabokat, a sorok közé a konyharuhát, felhúztam, hogy ne keljenek össze, ne ragadjanak.
Fél órát, negyven percet kelesszük letakarva.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, gyújtsuk be a sütőt, magas lángon. Előrelépés a technikámban, hogy nem hideg vizet öntünk az alsó részre egy régi lábosban, hanem egyenesen a forralóból öntsük ki, utolsó pillanatba, amikor berakjuk a tepsit.
A felcsapó gőz elkezdi felfújni a zsemléket.
Mielőtt berakjuk sülni a tésztákat, kenjük le egy kevés vízzel, vágjuk fel a tetejét egy vékony pengéjű késsel, vagy pengével.
15 percig süssük gőzösen, majd a vízes tálat vegyük ki és zárjuk vissza a sütő ajtaját. Ebben az utolsó néhány 5-8 percben barnára süssük.
Vegyük ki, kenjük meg vékonyan megint vízzel, egy rácsra szedjük kihűlni. Képzeljétek recseg ropog, ahogy beszívja a vizet, annyira jó hangja van!
Hűlés után fogyasztható.
