Tavaszi kikelet helyett, ki-veled: lomtalanítás elméletben.

A gyakorlatban: majd meglátjuk. 

Első körben Mindenkinek Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok! Teljen a sonka, tojás, kalács szentháromságában a bendőtök újra és újra.
Mi jól vagyunk, sajnos a ünnepekre annyira sem készültem, hogy egy előre gyártott hungarocell tojást kibiggyesszek a bejárati ajtóra. Az elmúlt hetekben a tikokkal keltem, érzi a szervezetem hogy mocorognia kell, hol a csiklandozó napfény, máskor az elintézendő irodai dolgok miatt.
Szerencsére a családjaink nem a kapitalizmus gyermekei, ahol mindig készen kell állni a következő megrendelésre, ismerik még az ünnep és a készülődés örömét, így mindenhol megtömtek minket, mint a lakodalmas kutyát. Tegnap kutyasétáltatás közben amikor épp azt tervezgettem, hogy melyik maradékból milyen sorrendben fogok csipegetni, beugrott egy szó: Maradék-fiesta! Carramba!
Hirtelen felindulásból, ha időnk és napsütés is van, ki szoktunk menni a kertbe, ami mindig gyógyító hatással van a kis lelkünkre, viszont mindig arra jövök rá, hogy minél jobban belemegyünk a teendőkbe, annál világosabb, hogy még nem látjuk át mekkora is a feladat. De nem probléma, soha eddig nem éreztem át mekkora öröm és várakozás egy olyan földdarab, ami a kezed alatt akármi lehet.
Rügyeznek a tavaly halottak napján elültetett fák, a málna tövek is beindultak! Ezeket már mi helyeztük el...
A tavasz, meglátásom szerint egy kis löket ahhoz, hogy jobb és tartalmasabb szokásokat vehess fel. Év elején elkezded és a jóidő rásegít, hogy be is tudd tartani. 

Ilyenkor minden megújul, nem hiába szervezik ezzel egy időben a tavaszi nagytakarítást, lomtalanítást.
Egyszer valahol olvastam, ha ramatyul érzed magad, akkor figyelj oda arra, hogy ragyogjon a lakásod, lomtlaníts, ejts meg egy fodrászdát, manikűröst, mert ha rend van kint, előbb-utóbb a jobb közérzet hatására (és az aktivitás, cselekvés során felszabaduló endorfin hormon miatt) rend lesz bent is.
Tipikus első világbeli probléma: túl sokat vásárolsz és az érzelmi kötődés, a nosztalgia és a rossz döntések felett érzett szégyen vagy be nem látás, egó miatt, nem is vagyunk hajlandóak megválni tőlük.
Vagy akkor ha nem kellene valami plusz a kis életünkbe eszünkbe sem jutna megvenni?  Egy csalódás, egy sikeres vizsga, mert illik adni valamit, ezt ajánlották az ő életkorához stb.stb. ismerős?
Onnan jönnek az első ezzel a témával foglalkozó könyvek ahonnan a "az új mindig jobb, avagy dobd el és fogyassz" elv jön: Amerikából.
A kényszeres gyűjtögetés viszont nálunk, keleti blokkosoknál is ismert, visszatekintve volt erről egy írásom. Most a társadalmilag elfogadott mértékű, általános lomolásról beszélek.  

Csak néhány tipp mindannyiónknak:
- Előbb a szelektálás, azután a pakolás, lehet hogy sokkal kevesebb tárolóra van szükséged, ha hideg fejjel kidobáltál mindent ami csak lom. Csak keményen és kegyetlenül.
A zsidók egy mondásával szoktam magam erősíteni: A halott öltönyén nincs zseb - ne harácsolj.
Ez a mondás amúgy minden kultúrában fellelhető más más formában. Erre  a helyzetre fordítva, felteszem néhány kegyetlenül logikus pillanatomban a kérdést: Több vagyok én azáltal, hogy ez nálam van?
A válasz legtöbbször nem.
- Az egyik ember szemete a másik kincse: Minden jó állapotú, alig használt termék megérdemli, hogy más kezében tovább használják. Így nem éled meg a lomtalanítást kisemmizésként, bevételed s lehet belőle. Így lett kisállat hordozónk, most egy biciklire pályázom.

Keresztkérdések a 8. szövetkabátodhoz, vagy akármihez:

Illik ez az öltözködési stílusomhoz, szívesen viselném?
Jó a méret, illik az alakomhoz?
Hány hasonló darab van még a szekrényemben?
Vannak hozzá kiegészítőim?
Lesz bármi olyan alkalom a következő évben, amikor felvehetem?
Illik a többi berendezési tárgyhoz?
Rendszeresen használom, vagy csak porfogó?
Van másik olyan dolog, amit ugyanerre tudok használni? Melyik van jobb állapotban?
Mennyibe kerül a javítása?
Van elég hely számára a lakásban?

Forrás: http://www.organisemyhouse.com/

- A fokozatosság varázsa: Grechen Rubin egy olyan kedves hölgy, aki figyelemmel kísérte boldogsága alakulását fáradhatatlanul és nagyon precízen. Zseniális a könyve, olvassátok el ha tehetitek, a címe: Boldogságterv.
Egy volt a tételek közül a kisgyerekes amerikai (értsd felhalmozó) háztartás élhetővé tétele. Ideje rövidsége és a gyerekekkel  való napirendje miatt egyszerre egy egy szekrénnyel, szobával tudott csak végezni alkalmanként. Így tyúklépésenként, de haladt a célja felé: egy olyan háztartás, amelyben pár perc alatt rendet lehet tenni.
- Van olyan, hogy csak ülsz a kiborított szekrény előtt és valahogy eltereli a figyelmedet egy emlék, egy régi alkalom stb. belemerülsz és vége a pakolásnak. NE tedd!
Tartsd a szemed a célon. Ha csak azt az egy tételt tudod kipiálni, nem baj, de az legyen kész.
- Dobozolás: Marad vagy megy?
Nevezzünk ki pakolás közben 4 dobozt: 1. Kuka, 2. Eladható, tegyünk próbát! 3. Adomány, 4. Eszembe jutott valaki akinek kellhet, elajándékozom

- Szerezzünk be egy lomi-barit! - Ahogy az edzésnél is, sokkal gördülékenyebb egy elfogulatlan, teljesítményorientált ember társasága, akivel egyforma az elérendő cél. A lakásunk és az életünk rendberakásánál is jól jön egy friss szem, aki bizony megmondja, hogy a pöttyös garbó kövérít, vagy hogy a szerinted fontos darabot még egyszer sem látta rajtad. Apropó, lehet hogy neki jobban áll és már van is helye.
Szívjóságból ne kérjünk ilyesmit, nagy munka, nagy szívesség. Legyünk gálánsak és amikor ő is felkészült a saját rendberakására, akkor segítsük őt.

- Ne tégy semmit a földre tárolni, mert osztódik és sokasodik. Növeli az egész tér rendetlenségét és mások - nem te, nem én - már rúgtak bele és fel is borították, arról nem is beszélve, hogy nem jó kerülhetni. Hatványozottan érzem ennek igazságát a konyhalpulton tartott dolgoknak. Bocs ez az én vesszőparipám. Az étel előkészítésnek kell a hely, nehogy te menj át a konyhaasztalhoz ezért, mert az erre alkalmas dolog TELE VAN! Mire való a szekrény? Agyrém. Minél nagyobb felület, annál jobb.
- A szekrények teteje is tabu! Vagy ide jönne az ok a csinos színes vagy fa tárolók, amik jótékonyan eltakarnak és bezárnak minden papírt, képeslapot, levelet. 
      
Ránk is ránkférne egy alapos lomtalanítás, akármerre nézek mindenhol tele polcok és fiókok, amiből kiugrik a sok nem használt, nem oda való dolog. Nincs hely elpakolni az elpakolandókat, ami a lakás általános rendetlenségérzetét adja. Megspékelve a háziasszony kreatív hajlamával, aki előszeretettel szedi össze a régiségeket és a terméseket, hogy jó lesz még valamire, vagy egy jövőbeli project nélkülözhetetlen anyaga.
A házigazda pedig alapból trehány és műszaki ember lévén minden vásárolt műszaki cikk dobozát megtartja, hátha el fog romolni...folyomány: üres dobozokkal teli hatalmas tárolószekrény. 
Írás közben esett le, hogy most azonnal neki kellene kezdenem és ma még be is tudnám fejezni...ne legyek mohó, az egyik helységet.  

Képek forrása: pinterest.com