Karácsony előnapja

Bár nem vagyok rá büszke az ajándékok számát és kreativitását tekintve, nem veregetném meg a vállamat, de legalább minden meglett.
Láttátok e a Grincset? Olyan állapotok uralkodnak mint Kifalván így karácsony előtt. Pedig a mese épp ezt az cirkuszt mutatja, a kötelességből ajándékozást.  
Tegnap épp egy boltban álltunk kereső módra és válogattunk amikor megfogalmazódott bennem a felismerés: mit keresünk mi itt? Körbenéztem és mindenki pánikban volt, hogy találjon valamit, mert mindjárt szent este. Kétségbeesetten válogatunk, hogy eltaláljuk egy szerettünk ízlését tudva azt, hogy sohasem szeretett olvasni, ruhája annyi van amit nem ildomos bevallani és fogyasztó révén mindent megvesz magának, amire szüksége van. Sajnos még olyat is, amire nincs. Felhívtam és megfenyegettem a szeretet nevében, hogy, valljon színt, mi az, amit tervezett megvenni, de nincs ajándék státuszban. Így vettem valami hiper szuper hajápolót 2 perc alatt egy gyógyszertárban és belekerült annyiba, mint amennyit rászántam agyban az ajándékra, de legalább tudom, hogy van értelme.
Miért költsek olyan dologra, ami sokadikként porosodik, még jobban bezárva az illetőt az anyagba, a tárgyak és kacatok világába?
Nincs ennek a dolognak így értelme.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Walipini: medencének indult, üvegház lett belőle

Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag

BBQ csirke sütőben sütve

Walipini: tervezés

Komposzt kazán, az erjedés magasiskolája