Sárga csekkes angyal
Néha a gyógyszer csak immel-ámmal kezeli a bajod, de egy kis váltás az agy fogaskerekeiben meghozza azt, hogy elviseled és türelmesebben várod a végét. Nekem ma egy postás néni mutatott kiutat.
Napok óta nyomorultul érzem magam, mert a hátam rendetlenkedik. Ha látnám magam kívülről biztos vicces lenne nézni, hogy az illető olyan peckesen megy, mintha egy vasalódeszka lenne belevarrva a kabátjába. Persze kívülről nem látod, hogy kínból teszi, ezért komikus.
Mondanom sem kell ugye, hogy az üzlet nem vár, ugyanúgy dolgozom ma is és mímelem az ügyfeleknek, hogy azért tart 2 percig felállni, mert kényelmes vagyok.
De amikor már elmerülsz az önsajnálat mocsarában, fetrengve a saját bajodban, akkor ér egy olyan jel, ami azt mondja: "Szerintem, becsüld meg magad, lehetne rosszabb is."
A postán visszatérő vendég vagyok a leveleimmel és bélyeggyűjtésre, kaparós sorsjegy nyerésének százalékos esélyére vonatkozó elméleti kérdéseimmel. Mentségemre legyen mondva: Csak akkor traktálom őket, ha nincsenek sokan és ők is szívesen válaszolnak.
Vannak kedvenc dolgozóim, akikkel az évek folyamán kialakult egy visszafogott, olajozott munkavégzés, néha megkérdezzük a másiktól hogy van.
Ma is az egyik ilyen idős nénihez mentem, aki vérprofi, mindig mosolyog és nagyon korrekt, nem kell sumákolástól, figyelmetlenségtől tartanod és minden esetben árgus szemekkel nézni, elcserélte e a küldeményedet.
Szegény ma rosszat ütött be és nekem plusz pénzembe került. Nem egy nagy érvágás, megbeszéltük, hogy jó lesz ez így, ne csináljon vissza semmit. Már visszatértem a magam kis hülyeségéhez, amikor kinyúlt az ablakon és megfogta a kezem.
Megszorította és sírva a szemembe nézett: - Ne haragudjon, tudja kicsit szétszórt vagyok, tegnap halt meg a kisfiam.
1. Gondolat: Egy gyerek mindig KIS fiú/lány lesz a szülője szemében.
2. Ez az a helyzet, amikor mondanál valamit, de málészájú vagy: - Semmi baj, jaj ne haragudjon, nagyon sajnálom....nem arra értettem, hogy semmi baj, hanem a levélre. Őszinte részvétem.
Úgy futsz el a helyzetből mint egy nagyra nőtt iskolás és már annyira nem is fáj a hátad, mert tudod hogy annak az anyukának ott kell ülnie a fakkjában és ajánlgatnia az életbiztosítást és hallgatni a morgolódást a sárga csekkek miatt, ilyen állapotban, amikor a szíve megszakad.
Konklúzió: Örvendjünk, élünk!
Napok óta nyomorultul érzem magam, mert a hátam rendetlenkedik. Ha látnám magam kívülről biztos vicces lenne nézni, hogy az illető olyan peckesen megy, mintha egy vasalódeszka lenne belevarrva a kabátjába. Persze kívülről nem látod, hogy kínból teszi, ezért komikus.
Mondanom sem kell ugye, hogy az üzlet nem vár, ugyanúgy dolgozom ma is és mímelem az ügyfeleknek, hogy azért tart 2 percig felállni, mert kényelmes vagyok.
De amikor már elmerülsz az önsajnálat mocsarában, fetrengve a saját bajodban, akkor ér egy olyan jel, ami azt mondja: "Szerintem, becsüld meg magad, lehetne rosszabb is."
A postán visszatérő vendég vagyok a leveleimmel és bélyeggyűjtésre, kaparós sorsjegy nyerésének százalékos esélyére vonatkozó elméleti kérdéseimmel. Mentségemre legyen mondva: Csak akkor traktálom őket, ha nincsenek sokan és ők is szívesen válaszolnak.
Vannak kedvenc dolgozóim, akikkel az évek folyamán kialakult egy visszafogott, olajozott munkavégzés, néha megkérdezzük a másiktól hogy van.
Ma is az egyik ilyen idős nénihez mentem, aki vérprofi, mindig mosolyog és nagyon korrekt, nem kell sumákolástól, figyelmetlenségtől tartanod és minden esetben árgus szemekkel nézni, elcserélte e a küldeményedet.
 |
| Kass János: Tündér Ilona |
Megszorította és sírva a szemembe nézett: - Ne haragudjon, tudja kicsit szétszórt vagyok, tegnap halt meg a kisfiam.
1. Gondolat: Egy gyerek mindig KIS fiú/lány lesz a szülője szemében.
2. Ez az a helyzet, amikor mondanál valamit, de málészájú vagy: - Semmi baj, jaj ne haragudjon, nagyon sajnálom....nem arra értettem, hogy semmi baj, hanem a levélre. Őszinte részvétem.
Úgy futsz el a helyzetből mint egy nagyra nőtt iskolás és már annyira nem is fáj a hátad, mert tudod hogy annak az anyukának ott kell ülnie a fakkjában és ajánlgatnia az életbiztosítást és hallgatni a morgolódást a sárga csekkek miatt, ilyen állapotban, amikor a szíve megszakad.
Konklúzió: Örvendjünk, élünk!
