Le Café de Capucine

A How I met your Mother sorozatnak sok aha élmény mellett azt az információt is köszönheti az emberiség, hogy: megismertették a férfiakkal, hogy a nők minden hónapban egy héten keresztül csokoládét kívánnak, kivéve a kanadai nőket, mert az ők csokoládéja a karamella. Mivel nem vagyok kanadai én is sírok a csokoládéért akkor, amikor morgok és felváltva sírok és nevetek, valahogy minden olyan kilátástalannak tűnik és nem számít sem fogyókúra, sem magamnak tett ígértet, hogy mértékletesen eszem belőle. (Magamnak nem teszek olyan ígéretet amiről tudom, hogy nem tartom meg, ezt egy általános gondolkodásmódra tett utalásként kell értelmezni, fogyókúra esetében szintén) Mindenképp csokoládé kell, minden csokis kekszet, száraz csokis gabonapelyhet beabrakoltam múlt csütörtök este. Másnap mentünk Szegedre, úgyhogy volt még egy apropó hogy valami kis sütit süssek.  az már egy másik téma, hogy időközben apukámnak adtam. Fúúú annyira jó lett, pedig alig raktam bele valamit, kőleves tematik...

Ez az ember egy olyan ex rocksztár kinézetű építész aki vicceskedésből elvégezte a mérnöki fakultást, csak azért hogy tudja, hogy honnan kell a lehető legmesszebb elmennie. Már most szimpatikus. A hatvanas-hetvenes évek ébredező környezetvédő mozgalmainak hatása alatt megalkotta a saját megoldását az akkori ÉGETŐ ökológiai kizsákmányolásra és szemétkérdésre. Azt mondotta, hogy minek neki építőipar és a termékei, ha négyzet kilométereket töltenek meg a használhatatlan, selejtezett autóabroncsok (már akkor) és az üveghulladék. Épületeit "earthship"-nek nevezte el. Úgy képzelte el hogy nem csak egy lakhelyet egy hajlékot akar adni hanem egy önműködő rendszert, ahol minden igényed kielégülést nyer anélkül, hogy fogyasztanod kellene. WOW!   Annyira szép ez a hozzáállás, viszont eltelt egy emberöltő és ez a fecske nem tudott nyarat csinálni. De legalább megpróbálta és néhány helyen nem csak megbólogatták az ötletét és továbbálltak. Így jutott el hozzánk is. Minden magára vala...

Adok magamnak egy piros pontot a mai napra, mert nem hagytam magam. Alapvetően egy belülről zizegő embernek tartom magam, aki nem képes arra, hogy az adott helyzetben meg tudja magát védeni, amikor az igazságtalanság történik.  Rossz rutin! Tedd a szívedre a kezed, te is hallottál már ilyen valakiről. Kiről? Arról aki Csak utána mérgelődik és akkor jutnak eszébe a hangzatos frázisok.  Életem első 25 évében azt gondoltam, hogy ez a normális, de el ne hidd. Mártírként olyan jó volt abban a sajnálatban csobogni, amivel az adott ember "jutalmazott" amikor elpanaszkodtam magam milyen méltánytalanul bántak velem. De csak a második negyed század értette meg velem, hogy minden problémámnak a forrása a belső berkekben keresendő. P. volt az első, aki azon kívül, hogy megjutalmazott a sajnállak bon-bonnal odamondta, hogy magamnak köszönhetem, de hibáimmal együtt szeret. Mai napig rosszul esik, de mi esik jól az embernek ami a hiúságán kívül van? Legalább megtanított arra, hogy ne...

Az önsajnálat és a múltam s(z)arában való vájkálás erősségem, de igyekszem nem gyakorolni. Egyre inkább szenvedek a társaság hiányától. Piszok szerencsés vagyok, mert a párom egyben a legjobb barátom is, az az ember akinek minden bánatomat elsírhatom és minden alkalommal tud olyan észérvet mondani, amitől érzem, hogy tovább elviselni magam, nem kihívás, hanem inkább egy folyamat. Viszont ahogy ő is eljár a munkatársaival néha meginni valamit, úgy nekem is igényem van arra, hogy életbe vágó semmiségekről beszéljek, mert így kerek az élet. Olyan időszakban vagyok, hogy ez nincs meg, elfogadom, de  hiányzik. A sikeres emberi kapcsolatokat azon a jelenségen keresztül mérem, ami során rádöbbensz, ha ezzel az emberrel jártál volna egy középiskolába, egyikőtöknek sem lenne érettségije. Mert mindig fontosabb lett volna a napi hülyeségfaktor és teljes összhangban lubickolni.

Szentencia: "Az életed játék, játékos legyél, ne a focilabda."

Őszi malactál Hozzávalók: 6-8 szelet bőrös malachús 1 fej vöröshagyma 1 szál sárgarépa 5 dkg vaj só, bors oregano szárítva 3 evk mustár 2 dl fehérbor Köret: 1 kg kanadai sütőtök Elkészítés: A húst mossuk át, enyhén sózzuk meg, szórjunk rá oreganot. Kevés vajat olvasszunk a serpenyőben, forrósítsuk fel. 2 szelet húst rakjunk bele és ne piszkáljuk 2 percig, had tudjon szépen megpirulni. Fordítsuk meg és süssük egy percig. Tegyük ki a sütőtálba. Ha elfogy a vaj, rakjunk bele. Addig tisztítsunk meg egy sárgarépát és szeleteljük fel, a hagymát, nagyobb szeletekre. A visszamaradó szaftban pirítsuk át a répát és a hagymát. Pár perc után öntsük fel a borral és kanalazzuk bele a mustárt. Tegyünk bele egy tk sót, borsozzuk. A sütőtálba rakjuk a húsokat és öntsük le a zöldséges, boros raguval. Fedjük le alufóliával és tegyük a sütőbe egy órára 180 fokra. Félidőben cseréljük meg a zöldséget és a húst, hogy süljön a hús. Az utolsó 15 percbe fedjük ki. Fogyasztás előtt pihentess...

  Hozzávalók: (2 személyre) 1 db csirkemell bőrrel, csontos 50 dkg krumpli 3 tk só 5 dkg aprított petrezselyem 2 dl főzőtejszín 8 dkg sajt Elkészítés: A csirkemellet hosszában vágjuk ketté. A húst vízszintesen, hosszában vágjuk be, ízesítjük és nem hagyjuk, hogy kiszáradjon, "fojtós" legyen. Ha nagy, akkor 2 ilyen is bevágást is ejthetünk. Enyhén sózzuk meg.  Aprítsuk fel a petrezselymet, tegyünk bele 1 tk sót, reszeljünk bele pár dkg sajtot és engedjük fel kevés tejszínnel (0,5 dl). Ezt a tölteléket hagyjuk kicsit állni. A krumplit hámozzuk meg és szeleteljük fel vastagabb szeletekre, majd 1 tk sóval egy sütőtál aljába halmozzuk, forgassuk át, hogy mindenhol érje a só. A húsnak készítsünk egy kis fészket a krumpli között. A tölteléket töltsük bele a a hús réseibe. Vastag hús volt, került a bőre alá és 2 rétegben a húsba, tegyük bele. Öntsük fel a maradék tejszínnel. A tetejére szórjunk sajtot és levegősen fedjük be alufóliával. 50 percig süssük 180 fokon, m...