Házi kifli ropogósan, a váróban kerengés ellenpólusa
Már a facebook is szemrehányásokat tesz, hogy az olvasóközönséged nem hallott rólad már mióta. Nem mintha olyan társadalmi nívóval rendelkeznék, hogy a gépen kívül más is felhánytorgatná ezt nekem, mindenki a saját szekerét tolja, de én is rosszul éreztem magam emiatt.
Képzeljétek, néhány vizsgálatot leszámítva túl vagyok az első harmad Canossa járásán, minden ok a méh magzattal, ahogy a szakirodalom nevezi és csak egyszer keveredtem kellemetlen helyzetbe nyilvánosan, a kevésbé publikusoknál csak én bosszankodtam a saját hülyeségem és figyelmetlenségem miatt és azt már valahogy belekalkulálom az egészségügy kebelén töltött időbe.
Az irodába a fejem felett még mindig Godzilla vesz stepp tánc leckéket egy ütvefúrót használva sétapálcának. Sok munkánk van mostanában, azonnal kell reagálni, fejben ott lenni, nem működik a fusizás a blogon. Ha őszinte akarok lenni, kicsit most lesilányodott a kis világom, melóra, orvosi időpontokra és alukára és az állandó készülődés a holnapokra. Túl hivatalos és felnőtt minden mostanában, üdv kedves a való világban.
Ezért is vágytam annyira, hogy valami kis hazait legyártsak, az első hétvégén, amikor nem kellett időpontra menni, csak 9 után.
Nincs köze a kifli gyártásnak ahhoz, hogy előző nap lusta voltam bemenni akármilyen pékségbe, hogy az utolsó szikkadó veknit elorozzam egy kevésbé élelemes, a sorban hátrébb álló egyén elől.
Bosszant, hogy akármennyire vágyom megtanulni a kenyérsütést, eddigi kísérleteim mind kudarcba fulladtak. Amikor megláttam ennek a receptnek a hívó szavát, úgy mint: "nincs időd", "hülye biztos". - tudtam, hogy ezt nekem találták ki.
Mondjuk különleges érzékkel el tudom rontani az ilyen recepteket is, ha kenyérről van szó. De nem ennél!!!
Az eredeti link. http://www.mindenegybenblog.hu/eletmod-egeszseg/hazi-kifli-receptje
Szombat reggel nekiálltam a receptnek, ami olyan jól sikerült, hogy másnap megint csináltam egy adagot, vittünk néhányat P. szüleinek is hétfő reggelre.
Nagyon szépek, de nekem nem elég nagyok a kiflik, ezért gondoltam megduplázom az adagot, hogy ne kelljen egymásra zavartan néznetek, ha már csak egy maradt és mindketten meg akarjátok enni, lakjunk jól!
Házi vajas kifli : (10 nagy darab, vagy 16 kisebb )
70 dkg finomliszt
5 dl tej
2 tk só
1 kocka friss élesztő
2 tk cukor
5 dkg vaj olvasztva (zsírral csináltam, ugyanolyan jó)
A tejet langyosítsuk meg, keverjük bele a cukrot és morzsoljuk bele az élesztőt, futtassuk fel. A lisztet a sóval és az olvasztott zsiradékkal keverjük össze, majd csináljunk lyukat a közepébe a tejnek. Szétálló merev ujjakkal keverjük bele a lisztbe a folyadékot. Néhány perc után rugalmas, könnyen gyúrható tésztát kapunk, amivel öröm dolgozni. Most kell eldönteni, hogy mennyi kiflit akarunk, a kicsik arasznyiak, kisebb mint a bolti. a nagyok meg kitesznek egy tartalmas reggelit.
A nagyoknál megfelezzük a tésztát, azt kinyújtjuk és öt cikkre vágjuk. A kicsiknél negyedeljük a tésztát és a negyedeket szintén negyedeljük.
A metódus ugyanaz: egy kilisztezett gyúródeszkán kinyújtjuk a tésztát, kört kapunk (1-2 cm vastag), amit akárhány cikkre tudunk vágni. Vegyük elő egyenként a háromszögeket, nyújtsuk ki minél nagyobbra.Gyöngéden tekerjük fel a szélesebb oldal felől, hogy tudjon kelni, hajlítsuk meg.
Egy kipapírozott tepsiben hagyjuk pihenni, amíg megmelegszik a sütő.
A sütő: Melegítsük elő a sütőt kb. 200 fokra, előtte az alsó polcra egy tűzálló tepsiben vizet tegyünk. A sütő tetején melegedhet és kelhet a kifli, elég addig, amíg melegszik.
Utolsó mozzanatként kenjük át a tetejüket tejjel.
15-20 perc alatt elkészül. Barnára sül, nagyon guszta, szerencsére hamar kihül, hogy megkóstolhassuk.
