egy debreceni konyhából kiszökött ételek és gondolatok...

2017. március 16., csütörtök

Szendvics zsemlék, öregtésztával.


Az egyszerű kiflik után, arra vetemedtem, hogy megpróbálkozzak egy bonyolultabb recepttel. a madaras hiperben árulnak egy gyönyörű formájú, tekert zsömlét, vagy akármit francia zsömle néven, aminek nagyon jó az állaga, vajas íze van. Azóta azt akarom megtanulni, hogyan csinálhatnék olyat.
Ilyen néven nem fut recept a neten, úgy hogy az még várat magára, de hasonlóval találkoztam, így eldöntöttem, hogy most az egyszer betartom betű szerint a receptet és csinálok olyan pofás kis rombusz alakú zsömléket, amit öröm volt megcsinálni, várni rá, na jó, megenni is.
Az öregtészta elkészítésével előtte még nem találkoztam, de kicsit hitetlenkedve ugyan megcsináltam előző nap. Annyira jó illata volt néhány óra múlva, amikor elkezdett erjedni, mmmmhhh. Vasárnap reggel kipattant a szemem már fél hétkor, hogy kezdhessek minél hamarabb a gyúráshoz! A kenyér az élet, öröm, boldogság.
Másnap a hozzákevert alapanyagok gyönyörűen megkeltek, szép rugalmas tésztát adott ki, jó volt vele bánni.
A fogásokat a kenyér nagyasszonyányak blogjából tanultam, Limara pékségéből, bár nekem nincs kovászom, ő azt is rakott bele, ha otthon fogok babázni, úgy gondolom, nem fogom elfelejteni a kovász etetését, ahogy most tenném, ordas közhellyel élve: "rohanó világunkban".
Összesen lett 14 db zsömle, olyan nyitott tenyérnyi lett egy darab. Szép nagyok. Mivel azt esszük kenyér helyett, nem csak szendvicsnek visszük, ma esszük meg az utolsót, vasárnaptól kezdve. Ma reggel sült egy adag a hülye-biztos kifliből, most sajttal töltve, biztos ami biztos alapon, meg ne éhezzen ez a legény amíg otthon van.





Előző este, az öregtészta készítése:
A holnapi gyúrótálba (hogy ne kelljen többet mosogatni :D) keverj össze 20 dkg fehérlisztet, 130 g langyos vizet és 5 g friss élesztőt. Takard le és hagyd szobahőmérsékleten a következő 12 órában.
Másnap előkészítjük a tészta többi részét.
Az öregtésztás tálban a lisztes trutymó, összeáll egy élő, buborékokat vető jóillatú alappá amihez a következőket adjunk hozzá. Mérjünk ki 500 g lisztet, 2 teáskanál sót, 20 g  olvasztott vajat, 1 tk mézet, 10 g élesztőt és 3 dl langyos vizet.
Az élesztő mennyiségei nem elírások, tényleg csak picike kell belőle.
Eleinte nem akar majd összeállni, de legyetek kitartóak, kb. 10 perc után, szép rugalmas tésztát kapsz. Én kicsit szórtam még hozzá lisztet, néhány dekányit csak.
30 percre meleg helyre tettem kelni konyharuhával leakarva.
Szépen megkel, duplájára.
Utána vesszük a tésztát és elvileg megközelítőleg azonos darabokra vágjuk. Hát... nem voltam soha az a precíz ember. 2 vastag hurkát formáztam belőle és felvágdostam 7-7 részre.
Fotó dokumentáción mutatta a honlap hogyan kell a  megformázni. Konyharuhára fektettem pihenni a darabokat, a sorok közé a konyharuhát, felhúztam, hogy ne keljenek össze, ne ragadjanak.
Fél órát, negyven percet kelesszük letakarva.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, gyújtsuk be a sütőt, magas lángon.  Előrelépés a technikámban, hogy nem hideg vizet öntünk az alsó részre egy régi lábosban, hanem egyenesen a forralóból öntsük ki, utolsó pillanatba, amikor berakjuk a tepsit.
A felcsapó gőz elkezdi felfújni a zsemléket.
Mielőtt berakjuk sülni a tésztákat, kenjük le egy kevés vízzel, vágjuk fel a tetejét egy vékony pengéjű késsel, vagy pengével.
15 percig süssük gőzösen, majd a vízes tálat vegyük ki és zárjuk vissza a sütő ajtaját. Ebben az utolsó néhány 5-8 percben barnára süssük.
Vegyük ki, kenjük meg vékonyan megint vízzel, egy rácsra szedjük kihűlni. Képzeljétek recseg ropog, ahogy beszívja a vizet, annyira jó hangja van!
Hűlés után fogyasztható.



  




 

2017. március 13., hétfő

A házi sajtos roló meséje



Anyukám névnapja a hétvégén volt, vagyis akkor tartotta és már nagyon vártam. Nem is nagyon értem, hiszen az utóbbi időben hetente találkoztam a családommal, de a heti szarságok és stressz tökéletes ellenpontja, hogy találkozzak a családommal és csak együnk és legyünk.
A választásom a mindenkori kedvencemre esett a sütemény tekintetében, mert Szegeden volt szerencsém annyi jó sajtos rolót kóstolni, ami egy életre függővé tett. Anyukám is nagyon szereti... amúgy. Nem csak magamnak kedveztem.
Bár duruzsoltak szombat délelőtt a szirénhangok, hogy ne süssek és érjem be egy bon-bonnal az ajándékozást, 2 órával indulás előtt azt mondtam: akkor kezdjünk hozzá, rohamtempóban.

Nem volt formánk, amin sütni kell a tésztákat, akkor találtam ki, amikor már elkezdtük, akkor vásároltunk be előtte, mert sajt sem volt otthon, a töltésnél meg mikor orrán száján jött a krém, csak oda nem jutott ahova irányoztam akkor eszembe jutott, hogy mérgemben széttöröm az összes tölcsért ami egy könnyed mozdulat lett volna,és lábossal együtt dobom az ünnepelt elé a krémet, egye kanállal.
De felülkerekedtünk a káoszon, a disznóóllá váló konyhán, a mosatlan hegyen és elkészítettük. Pedig a kutya már csak azért járt a lábunk mellett, hogy a sajtos krémet felnyalja ami lecsöppent a padlóra.
Azt a drága krémet, amiről kiderült hogy a túl nagyra méretezett tölcsérekből 3-at aligha fog kitölteni a 14 ből. Igen az improvizálásnak köszönhetően minden kence eltűnt a hűtőből, tejföl, joghurt, kockasajt, házi vajkrém amit be lehetett olvasztani.
De tesóm akivel végigcsináltam ezt a vesszőfutást, mikor rakosgatta a készterméket ezt mondta: a piros (kutyult vajkrémes) töltelékes a legfinomabb.
Nektek legyen annyi eszetek, hogy megnézitek mekkora tölcsérbe mennyi krémet szántok, vegyétek meg a bolti formát mert a legtöbb recept a 6-7 cm-es alaphoz méri a belevalót is.
Sokszor ezt érzem, ez az én esszenciám a konyhában: hogyan hozzuk rendbe a figyelmetlenségből adódó baklövéseinket, úgy hogy az erénynek tűnjön végeredményben. Vagy az egész életemre áll?
Sebaj, a végeredmény finom lett, anyukám nagyon örült neki mert már régen nem evett, olyat meg főleg nem, amiben főzött krém van.
Kiderült, hogy tesómnak volt elfekvőben otthon egy csomagnyi szabvány formája, úgy hogy lehet legközelebb készítek néhány pofásabb darabot az esetlegesség bűne nélkül.
Hozzávalók:
1 csomag leveles tészta
Krém:
2 tojás
1 púpos evk liszt
szerecsendió
só ízlés szerint
1 dl tej
15 dkg reszelt sajt.
néhány kanál tejföl, ha már kihűlt a krém
+ 1 tojás felverve a lekenéshez
Szóráshoz:
10 dkg sajt

 Elkészítés:
A felolvasztott  leveles tésztát csíkozzuk fel, és a kiolajozott formákra tekerjük fel. Pihentessük egy kicsit sütés előtt, majd a végén kenjük le tojással és süssük 20 percig. Amikor még meleg, akkor húzzuk le a formáról és pihentessük.
Amíg sül a tészta, addig állítsuk össze a krémet. Üssük bele a tojásokat, a megsózott lisztbe, keverjük csomómentesre, majd adjuk hozzá a tejet. Sűrűn kevergetve alacsony lángon főzzük, amíg össze nem áll, adjuk hozzá a reszelt sajtot.
Néhány perc alatt nyúlós massza lesz, vegyük le a tűzről. Hagyjuk hűlni.
A tejfölt a legvégén keverjük bele, ha úgy érezzük, hogy kell. Nekem levegősebb, könnyebb lett az összhatás, nem szeretem a tömőset.
Töltsük meg a kihült tölcséreket a krémmel és a végeket pötyögtessük a maradék reszelt sajtba.
Fogyasztható. 
 



 

2017. február 24., péntek

A levegőkönnyű vajkrém: ezért készítem most már otthon

Minden azzal kezdődött, hogy egyik reggel felkiáltottam: Eddig és nem tovább!
Azokban a napokban történt ez, amikor a minden platform azon csámcsogott, hogy bezzeg a vasfüggönyön túl jobb minőségű ételeket lehet venni, nagyon meglepett, ezt nem gondoltam volna. Csak vicceltem. (Eltelt egy hét és most meg arról születnek összehasonlítások hogy a hazai termékek jobbak...no comment.) Ha Erről nem tudtam volna, akkor az utazásaim során egy adott város nevével ellátott polóval vagy más túrista ajándékkal térek haza, nem kajával megpakolva.
Nem csak az országok között van különbség az élelmiszerekben, hanem ahogy telik az idő, egyre kisebb adagokat kapsz a pénzedért, az is egyre inkább műanyag ízű, semmire való termék. Mint a békás mesében, ahol csak lassan forrt fel a víz, mindig csak kicsivel kellemetlenebb a helyzet és a végén visszanézve látod, hogy átvertek.
Néhány dolgot kivéve alig veszünk kész élelmiszert, vannak kattanásaim, amit apró bűnként megtartottam, amit megkívánok, ilyen a bolti zacskós kakaó, a tejfölös chips, a kínai tészta leves és a kedvenc: a vajkrém.
Nem tudok betelni a magyaros vajkrémmel, csakis azt vagyok hajlandó reggelire a kiflire kenni. DE! Az a nap, amikor lehúztam a fóliát és egy akkora buborék tátongott a dobozban, ami a belevaló termék 60%-át kispórolta.
Magyar ember vagyok, már megszoktam a kis megszorításokat, belenevelődtem a megalkuvásba, hogy néha csak el kell fogadni, hogy ez van, ne kardoskodj, durrogj magadban, de ekkor eldöntöttem, hogy többet nem fogok ebbe a hibába esni és ezentúl E mentes, házi vajkrémet fogok felkenni.
Keresgéltem recepteket a neten és mint a legtöbb dolognál, ennél is rájöttem, hogy nem olyan bonyolult, mint amire gondoltam, előző hétvégén elkészítettem az első adagot, tegnap reggel fogyott el. Ha emelem az adagot, akkor kitart egész hétre és plusz 5 percnyi előkészülettel és egy plusz kimosandó konyharuhával: lesz házi vajkrémünk.
Drágábbra jön ki mint a bolti, de az nagyobb ár szerintem, hogy ha hülyének néznek és megveszel egy levegővel teli dobozt. Az egészségügyi hatásokról szólva, egyértelműen jobb választás.    
Svédországban élő barátnőnknek ajánlom szíves figyelmébe, hogy ott is el tudja készíteni, akár laktózmentesen is. 
Az arányokat attól függően lehet változtatni, hogy épp miből van több otthon, úgy is kicsöpög belőle a savó és egynemű lesz, így akármelyik termék elhagyható. Milyen jó kis koncepció ugye!
Az előző próbálkozásom így festett:

500 ml natur joghurt
250 ml főzőtejszín
250 ml tejföl

Összekevertem egy bödönben és ízesítettem, hogy magyaros legyen: belereszeltem egy gerezd fokhagymát, 1 púpos tk sót, 1 mk őrölt paprikát, 1 mk szárított petrezselymet.
Kicsit sózzuk túl, mert a savóval kicsöpög a fölösleg. 
Elkészítés: Fűszerezzük meg, keverjük el. Egy konyharuhába öntsük a keveréket, kössük össze a száját és akasszuk fel, tegyünk alá egy lábost.
A következő 12-16 órában hűvös helyen összetömörödik és kenhető vajkrém lesz.
Másnap bontsuk ki a ruhából és tegyük zárható tálkába, az elkövetkező 5-7 napban fogyasszuk egészséggel.