Bejegyzések

Az első néhány hét

Sziasztok!
Végre bejelentkezem. Az esték során, a végtelenül rótt körök közben amíg vártam, hogy Gugu elaludjon, sokszor gondoltam az én árvuló blogomra és arra, hogy mi mondanivalóm lehet, hogy benne vagyok még mindig az élet körforgásában, hogy mérhető tartalmat osztok meg azzal, ha írok.
Sajnos ilyesmivel nem szolgálhatok, be vagyok szűkülve az evés-pelenka-alvás bermuda háromszögbe. Ha irritál a téma, ne olvasd tovább, remélem leszek érdekesebb olvasnivaló hamarosan. 
Máskor, a borúsabb napokon inkább a hallgatásba burkolóztam, sajnos néhány érdeklődőnek így is a nyakába öntöttem, hogy nem nekem való ez. Ahogy telik az idő, egyre inkább kivitelezhetőnek tűnik, bár még mindig ijesztő.
 A gyerekágyas időszaknak nemsokára vége, azt mondja Dr. Spock (nem a Star Trek-es, hanem a gyereknevelős könyv írója) és a klasszikus orvoslás, hogy ez a legnehezebb időszak, utána könnyebb lesz.
Szerintem nem lesz könnyebb, csak anyu idegrendszere hozzáedződik az új feladathoz, ezért nem törsz már…

Hulló körte, cefre, érő szőlő: jelentem, fújdogál az első őszi szellő!

Elérkeztünk  24. órába, az orvostudomány által jelzett időpont a szülésemre a holnapi napon lejár.
Sok minden kavarog a fejemben, leginkább az ismeretlen tapasztalattól való bizonytalanság nyomaszt. Az akármikor érzését már elhessegettem és egy olyan vendégre gondolok, aki bármikor betoppanhat, csak még nem látom felbukkanni. Fényt és teljesen más életformát magával hozva, csak várom, hogy leüljön a  neki megterített asztal mellé.
Mintha a természet is reflektálna arra, hogy valami véget ér és új időszámítás kezdődik. A hátsó téglafalunk, amely a kedvencem az egész kertben, vöröse  szinte kiugrott a szomszéd gigantikus fájának zöldje alól, most már szolidan összeöregedtek, a fa készül a vénasszonyok nyarára.
A cseresznye és barackfáról már nem legelhetek többet, megelégedem az érő szőlővel, amelyet egyre jobban emlékeztet az őszre.
Szeretem az őszt, a kislányomat próbálom kicsalogatni azzal a csodálatos érzéssel, amikor érzed ezt a szellőt az arcodon és az orrodban az érő gyümölcsö…

Ildi túrós kockája

Kép
A következő recept megcáfolta azt, hogy mennyire finom lehet számomra egy túrós, gyümölcsös süti. Alapvetően a gyümölcsöket a leginkább a fáról letépve, ott és akkor szeretem enni. Nálam nem játszik olyan nagy sikerre egy gyümölcsös jégkrém, vagy amire az van ráírva xy ízű.
A feldolgozás adhat hozzá értéket, nagyszerűen kiegészítő fűszereket, de már más. Amennyire finom tud lenni egy süteményben, nem tesz hozzá ahhoz az értékhez, amit a frissessége ad nekem. 
Ez a sütemény azért annyira jó, mert a gyümölcsből beivódó nedvesség, az ízek, nem kisülnek belőle, hanem beivódnak a tésztába.
Anyukámtól kaptam a receptet, ő cseresznyével csinálta, amikor az volt érésben, de nekem a sárgabarackból sohasem elég, amikor szezonja van!
Amikor elkészítettem szombat délután majdnem elsírtam magam, mert nem akart a tészta összeállni, arra gondoltam, valami rosszul lett megadva a receptben és belemértem. De ne aggódjatok, amilyen trutymós, olyan finom lesz megsütve!
A szaftosságot az a túró adja, am…

Mostanában történik

Sziasztok!
Most nézem az utolsó bejegyzésem, lassan egy hónapja (!) történt, röstellem magam miatta kicsit. Sokat gondoltam az írásra, sok minden is történt, olyannyira, hogy most hogy itt van előttem a tabula rasa, nem tudom rangsorolni a dolgokat, hogy mit kellene előrevennem.
Az irodában töltött időm egyre kevesebb, a helyettesem szépen beletanult a dolgomba, olyannyira, hogy gyötör néha a haszontalanság gondolata, hogy ilyen könnyen helyettesíthető a munkám, ám egyszerre vagyok boldog, hogy egyre több a csendes nap az életemben és az a bűntudat, hogy nem tudtam foglalkozni a babával, az ő várásával, szépen lassan átfordul a parába, hogy hamarosan itt lesz és hogy én még hiába olvasok a témában olyan sokat, úgy érzem, nem tudok eleget tudni.
Az idő szűkössége még inkább fokozódott, amikor az ultrahangon megmondták, hogy olyan szép fejlett a gyermek, hogy akár már most is kibújhatna, vihetnénk haza, vagy kitartja az idejét és lesz belőle egy szépséges négy kilós újszülött. Sohasem v…

Útra készen: Reggeli rántotta, tortillába csavarva

Kép
Sziasztok!
Már elég meleg van, hogy pocos testemet olyan gúnyába bújtassam, ami ezeknek a napsugaraknak kedvez. Persze a járókelők, nem biztos, hogy egyet értenek a döntésemmel, sőt esztétikai környezetszennyezésnek gondolják, hogy természetellenes, sőt nem kívánatos, hogy egy 7 hónapos terhes nő ne akarjon egyberuhát hordani, ami szabadon hagyja a lábát és kendőzetlenül ott a pocakja is, de szerencsére nem hozzájuk megyek haza.
Emőke is megkapta a nyári frizuráját és hűsen tartja sakkban az utcán elhaladókat, jelezve, hogy ez az ő háza, az ő kis vára.
Persze, csak ha nem alszik, vagy látásból ismeri a "betolakodót", ugyanis nem olyan vérmes, hogy megugasson valakit, akiről nem tudja mire számítson.
Gyorsan eltelt az előző hét, a magyar ember, - elnézést - sokunk  természete a halogatás, meg hát, vízpart volt, Pünkösd és sörsátor, ki a franc foglalkozik holmi pályázati leadási határidővel, lakáseladási szerződéssel...
Persze a  napjaink ilyenkor több mint kaotikus színben j…

Egy ládányi gyümölcs, üvegbe zsugorítva: Aszalt cseresznye

Kép
A rövidebb hetek lazsálós napját kompenzálja az élet egy pörgősebb, tömörebb folytatással.
Hol is kezdjem?
Nagyon kellemes kis hétvégénk volt, előtte volt egy takarékángon égő hét, ami az én kedves páromat jobban kiakasztja, mintha satuba raknák a fejét és a határidők szorítanák.
Ha a másik nem boldog, akkor te sem vagy az. Nem találod a helyed és nem tudod élvezni a pihenést. Bár a héten rá kellett jönnöm, hogy én eleve problémákba ütközöm a semmitevéssel. Már annyira le kellene lassítanom a terhességi fáma szerint, mégis akkor érzem jól magam, ha akkor és azt mozoghatom, amire épp kedvem szottyan, csak szép, nyugger tempóban.
Péntek délután még elkezdtem lecsiszolni a kerítésünket, szigorúan védőmaszkban és nyugiban, mint az Amerikai nindzsa című klasszikusban, hogy mire a picur megérkezik, kész legyen, de másnap P. nagy szigorúan mellém ült a padon reggel és megkért rá, hogy ne erőltessem túl magam... 
2 hónapom még lesz, amíg otthon vagyok. Minden nap, csak egy pici változtatás,…

Sertéskaraj tejfölösen, fóliában sütve

Kép
Ez is olyan recept, amit előre lehet készíteni és adandó alkalommal csak bedobni a sütőbe és fél óra múlva már tálalható is.
Ezt a receptet akkor készítettem, amikor a 2. esténket töltöttük a régi/új házban, látható mennyire egyszerű anyagokból áll, ennek viszont nem látta kárát a végeredmény, mert nagyon jóllaktunk belőle.
A köret és a hús egyszerre sültek.


Hozzávalók 2 személyre:
500 g sertéskaraj
1 1dl tejföl
2 tojás
szerecsendió
1 tk só
csipetnyi majoranna
5 dkg bacon
50 dkg újburgonya
majoranna
kókuszolaj
5 dkg trappista

Elkészítés.
Nagyjából klopfoljuk ki a húsokat, sózzuk meg. Készítsük elő a helyét: egy alufóliából készítsünk egy kis fészket, vagy vegyünk elő egy kisebb, fedéllel rendelkező tűzálló tálat. Szeleteljük bele a bacon felét az aljára. Helyezzük el benne a húsokat. Egy tálba üssük bele a tojásokat, és keverjük fel a tejföllel, sózzuk meg és reszeljünk bele kevés szerecsendiót. Öntsük a húsra és fedjük le, szórjuk meg a maradék baconnal, ha alufóliában készítjük teke…