Ottfelejtem és ráhagyom: Egyszerű kovászos kalács
Ahogy telefonáláskor sem érdekli a hívottat, miért nem vettétek fel a telefont, úgy most én sem szeretnék untatni senkit azzal, hogy ugyan miért nem írtam ide már... elég rég. Maradjunk annyiban, van mire nézni.
A kovász nevelgetést tavaly év végén léptem meg és azóta életben vannak! Olyan misztikusnak s távolinak éreztem ezt a hosszadalmas folyamatot, ami akármikor bedőlhet és oda az egész, hogy féltem kipróbálni. De találtam egy gyorsított eljárásban végzett módszert, ami nekem bevált és köszöni szépen jól elvan azóta is. Még kinyírni sem olyan egyszerű, mint gondoltam.
Szóval, ha kacérkodsz a gondolattal, akkor hajrá! A játékot tanuló társasozóknál is a kezdetekben: kezdjük el csinálni és majd közben megtanuljuk a szabályokat. Ha nagyon bölcselő akarnék lenni, azt mondanám, hogy ez a mondat az egész életvezetésre igaz.
A mi családunk ízléséhez nem passzolt a házi kenyér sajnos, néhányszor próbálkoztam vele. Elfogadtam, hogy nekik nem tudok még olyat sütni amit ők elvárnak, így azzal felhagytam és ha malomból rendelek majd lisztet, újra kísérletezek.
De van élet a csodálatos kovászos kenyér után is. Emiatt a jól működő és szépen zabáló kovászomat nem akartam a lefolyóba önteni! Így kerülőutakat próbálok, hogy a kovász igenis dolgozzon és a kényszeres sütési igényemet kovászos kelt tésztákba ölöm.
Készült már belőle aranygaluska pisztáciával és mandulával, számtalan kalács, csiga, babka stb.
Első körben hoztam egy ékegyszerű receptet, ami hétköznapokon is kivitelezhető, egy kis kevergetésre van szükség a nap folyamán és ott lehet hagyni.
Kovászindítás feledékenyeknek, figyelemhiányosoknak:
Kedves druszáim! Nem vagytok egyedül, ha elfelejtitek a kovászetetést, ha kimarad egy nap (vagy 2 kkhhm) és megrémít titeket, hogy napról napra 7-9 napig adagolni kell a lisztet és vizet a kovász neveléshez.
Dupla olyan gyorsan készül a kovász, ha nem sima vízzel indítjátok, hanem erjesztett almalével/gyümölcslével. Az enyémet azzal kezdtem, hogy egy pohár vízbe 1 evőkanál mazsolát és egy kevés almát hagytam a konyhapulton erjedni egy evőkanál cukorral kb. 2 napot. Elkezdett savanyodni az illata.
(De ha nem akarjátok ezt a plusz lépést, felejtsetek kint a konyhaasztalon egy estére egy deciliternyi gyümölcslevet és ezt adagoljátok.)
llyenkor került elő a befőttesüveg és a liszt. Egy üvegbe azonos mennyiségű lisztet és almás vizet mértem (20-20 g) jól összekevertem egy fapálcikával és néhány szobahőmérsékletű óra után a hűtőbe tettem. Másnap és harmadnap is a hozzátettem ugyanannyit megkavartam és éjszakára hűtőbe tettem. 3. napon már kezdett tele lenni a befőttes üveg, mert szépen elkezdett növekedni. (nem, nem dobtam ki a felesleget, nem pazarolunk) Ekkor átraktam a fele mennyiséget egy másik üvegcsébe. Tudod, talonba jól jöhet.
A negyedik naptól már lehet sima vízzel etetni. Ez volt december elején, azóta megvannak. Ha használom, akkor amikor kiveszem az előző adagot belőle, egy mozdulattal meg is etetem (20 g víz, 20 g liszt elkeverni) és mehetnek vissza pihenni a hűtőbe.
Ha sütni akarok belőle, végiggondolom mekkora adag lesz, tudod, azt a lisztet kell az élesztőgombáknak átdolgozni, sok liszt, több idő.
Egy kalácshoz kb. 300 g lisztet számolok, és harmad annyi kovászt.
Így alakul a recept:
300 g liszt
100 g kovász
1 dl víz
1 tojás
1 tk só ha sósra szeretnéd VAGY 2-3 evk cukor, ha édesre.
70 g vaj vagy 50 g zsír a gyúrási folyamat végére
+ a lekenéshez egy tojás
szórás a tetejére, magok cukor, só stb.
Elkészítés:
A kovászt kimérem egy keverőtálba. Felöntöm a vízzel, elkeverem benne. Ebbe jön a liszt. Gondoljunk arra, hogy megetettük, hadd dogozzon. Ezt reggel is megtehetjük és a nap folyamán otthagyjuk. A kovászolásnál minél többet erjed, annál jobb lesz a végeredmény. Ha épp otthon vagyunk, akkor rugalmasabbá válik, ha néhányszor áthajtogatjuk közben. Ennek ellenére nem fogunk olyan borzasztó nagy növekedést látni mint mondjuk egy kelt tésztánál, de ez nem baj.
Délután-este: Amikor tudunk vele foglalkozni, akkor üssük bele a tojást, és ízesítsük. Próbáljuk átgyúrni az asztallapon. Végül kezdjük hozzáadagolni a zsiradékot. Csak egy picit! Gyúrjuk, gyúrjuk és több részletbe dolgozzuk bele az egészet. Trutymós lesz, de nem baj, csak legyünk türelmesek, fel fogja venni, csak folytasd. Nem kell pluszban rálisztezni, mert a kemény lesz.
Lerövidítendő a trutymózást: ha frusztrált vagy, ilyenkor meg lehet azt játszani, hogy megfogod a tészta végét és hozzácsapod az asztalhoz, felhajtod, megint rácsapsz. Mint egy mennydörgés, a picifiú ilyenkor ott áll a lábamnál és kacag rajta. Nagyon jó... nagyobb adag tésztánál még hangosabb! Szofisztikáltan megjegyezheted a hangtól összerezzenő, értő családtagoknak, hogy csak: sikérszálakat alakítok ki!
Ha eddig nem néztek hülyének, akkor innentől biztosan!
A végén egy rugalmas tésztát kapunk. Ha még nem sütjük ki most megfonhatjuk és betehetjük a hűtőbe pihenni és másnap reggelig ott kelhet.
Ha kisütjük, akkor fonjuk meg a kalácsot és kipapírozott sütőformában tegyük be a sütőbe kelni még kb. egy órára. Ilyenkor kenek rá tojást és megszórom kevés barnacukorral és tört mandulával. Persze kelesztés után is lehet .
Úgy szépen megkel, ha forralok kb. 2 dl vizet és berakom gőzölögni egy tálban a sütő aljába, rásegítek annyival, hogy néhány percig bekapcsolom a sütőt, utána lekapcs. kb. 50-60 fok van bent. Zárt térben duplájára kel.
Amikor készen állunk a sütésre, kapcsoljuk fel a sütőt 180 fokra és akár hagyjuk bent a kalácsot amíg el nem éri a megfelelő hőfokot. Ilyenkor belekalkulálok plusz 3 percet a sütési időbe ha együtt melegszik a sütővel. Vagy ki is veheted és kint várod meg vele.
25 perc múlva kész, szaftos, puha tésztája van és ha nem fogy el 2 nap alatt frissen, akkor szikkadtan a legfinomabb pirítós készíthető belőle.
