Bejegyzések

Egyszer hallottam egy érdekes stresszűző módszert: amikor úgy érzed, hogy a fejed fölött összecsapnak a hullámok, amikor zihálsz az idegtől. Az összes eddigi lustaságod, nemtörődömséged, Pató Pálos "ej ráérünk arra még" gondolatod, most egyszerre dől össze és váltja kaotikussá a munkavégzésed. Na kérem, ez egy ilyen nap. A módszer nem más, mint egy pár perc magány és egy nagy dózis nyugalom. Sorolhatnám, hogy mely régebbi rossz döntéseim vezettek idáig, de az önostorozás felesleges, illetve ha abba raksz energiát, ami rombol, nem tudsz előrelépni. Csak nyugi, teszem a dolgom és lépésről lépésre kint vagyok a sz#rból. Nyugvóponton meg elkezdhetek gondolkodni azon, hogy hozzam rendbe a hibákat. Gyönyörű hétfőt kívánok mindenkinek!  

Bob Ross: Egy virággyermek, aki csak boldog fákat festett

Kép
"Bob" és az egyik boldog fája páros kosztüm Lehet, hogy kivívom a képzőművészettel foglalkozó ismerőseim ellenszenvét azzal, hogy ezt az embert a számra veszem. Bob Ross amerikai festőt úgy ismertem meg, mint pop kultúrális utalást, jelmez formájában, legóként, vagy egy tini filmben azt nézte az egyik kreténként beskatulyázott mellékszereplő. Bob műsora annyi volt, hogy egy adott témát megfestett fejből, élőben, 30 évig volt képernyőn. Amerikában, - ahogy elképzelem - olyan személyiség lehetett, mint nálunk mondjuk, Dévényi Tibi bácsi, mindenki tudja, hogy kiről beszélsz, hiába vagy 10 éves, vagy 85. A fent említett festőt a magas művészet úgy tartja számon, mint pipogya bohócot, aki giccseket festett. Visszatért az az elévülhetetlen vita, ami fősulis éveim alatt folyamatosan terítéken volt: megbocsátható e a giccs, csak azért mert eladható? Volt egy nagyon kedves barátom a csoportban, aki sohasem titkolta a véleményét és a művészeti fakultázs felé vezető útját: Isten

Igyál vizet! Vizet, vizet... de mennyit és milyet?

Kép
Forrás: dreamstime.com Szinte nem is lehet nagyobb közhelyet bemondani az egészségünkkel kapcsolatban, hogy a megfelelő folyadékbevitel jót tesz nekünk. Ok, értettem, de valaki szánt már arra időt, hogy utánajárjon, hogy mennyire van szüksége? Egyáltalán lehet e hallani egységes álláspontot azzal kapcsolatban, hogy mennyi kell? Emlékszem, évekkel ezelőtt egy balatoni nyaralás során ment már korán reggel az ijeszgetés, a rádióban, hogy: Húúú OLYAN meleg van, fúú már át is izzadtam a pólómat, pedig 10 perce vettem fel! Azt tanácsolom kedves hallgatók, hogy tartsuk be az 5-7 literes napi folyadékbevitelt! Nem sok egy kicsit? Már 3. hete könyvelem, hogy mennyit iszom és rá kellett jönnöm megint arra, hogy az ember egy borzasztó portéka. Ha nem áll egy ketyere, ami jelez, hogy IGYÁL, vagy strigula a naptárunkban minden nap, úgy elfelejtjük mint a sicc. Minél nagyobb mértékű a kiszáradás, annál nehezebben összeköthetők a test jelzései a konkrét problémával. A végén meg csak azt vesze

A vásárlás dömping előtt, vagy közben

Mire gondolsz akkor, amikor megveszel magadnak valamit? Mit érzel akkor, amikor nyújtod a kártyád és cserébe odanyújtják a szép színes csomagot? Boldog vagy, izgatott, esetleg semleges? Ahogy telnek az évek, úgy lesz nekem egy rutin, kipipálandó dolog, nem az, amitől boldog leszek.   A kapcsolatok során, képet kapsz a másikról, de tükröt kapsz saját magadról is. Mintegy bónuszként megkapod a másik ember gondolatait, a vélekedését a világ dolgairól. Szeretek a másiktól tanulni, új, néha hajmeresztő elméleteket hallhatok, vitatkozhatok arról, ami nekem még nem probléma, de a másikat már zavarja. Ellenben olyat adhatok a másiknak ami javítja az ő kapcsolatait, ha átlátja.  Sokat tanultam P.-től ebből a szempontból. Ő világított rá arra, hogy az egyszerűség, tényleg csendes nagyság. Nem a test, a lélek nagysága. Ha megtalálod azt a közeget, ahol szeretnek, akkor többet nem kell görcsölnöd a saját magad miatt, hogy elég jó vagy e. Az idők során tanultam azt, hogy  a szeretet által válth

A lustaság évada

Kép
A téli időszak P szavaival élve: december és január nem arra való, hogy az ember megváltsa  a világot. Most kell dögleni, csokit zabálni a Mikulás csomagból, babgulyást, töltött káposztát melegíteni és nézni a "Farm ahol élünk"-öt. Más opciót szoktam választani a műsor tekintetében, csak grimaszokkal és fricskákkal jutalmazom az Ingalls családot. Szolidálok az emberrel és ott vagyok mellette, látványosan belebújok egy poszt apokaliptikus, mutánsos (Metro 2033), zombis könyvbe. Hétvégén megjártam Szegedet és megint szembesültem azzal, hogy mennyire hiányzik az életemből a város, az oda való ingázás és hogy tanulni akarok. A város még mindig csodálatos. A régről ismert épületek úgy köszönnek nekem mint egy régi ismerősnek, ahogy felbukkannak, mikor befordulok egy utcára. Ahol 2 évvel ezelőtt építési területen, kapatosan vágtunk át a borfesztiválra és méter mély alapozó gödröket ugrottunk át magassarkúban, ott most egy működő szálloda van. Olyan kávézók működnek, amelyekről

10 Csuda a mai napon: Karácsonyi dekoráció, az a visszafogott(abb)

Kép
1. Sünt minden karácsonyfára! Tudom, ha csillogás, ha piros, ha fenyő akkor karácsonykor és előtte a megelőző hónapokban csak annyit szabad használni, amennyit nem szégyellünk. De mégis mit tegyen a fájára és a lakásába az az ember, aki olyan, olyan puritán? Képzeljétek el nekem van egy kistestvérem, akinél már nem lepődöm meg azon, hogy augusztus közepén felkurjant ebéd közben: - De jó, csak négy hónap és karácsony!! Szemforgatás és kanalazom tovább a hideg gyümölcslevest.  De a hétvégén jön a Mikulás bácsi és ha akarom ha nem a Téli Csodavilág akaratlanul is magához húz. Nincs még hó, zimankó, 2 órás, jóltáplált őzike módjára sem csúszkálok reggelente a munkahelyre. De a reggeli köd és szürkeség, utána a verőfényes reggel kárpótol. Töltögetem ki az agyamban az ajándékok listáját a családomnak és olyan jó dolgokat találok!! Ha lecsendülnek a munkák decemberben, akkor amikor a pénzügyi források átcsoportosodnak csillogó papírokba csomagolt ajándékokra, számolatlan finomságokba
Ez a nap olyan, hogy még a kávémnak is szüksége van egy kávéra. Nem az álmosság, az enerváltság miatt. De fel a fejjel, nemsokára vége! Addig is egy kis humorbomba: Mindenki Benediktje elolvasta egy "jóindulatú" és kicsit gyengeelméjű embertársa megnyilvánulását: "Ha jóképűnek találod Benedict Cumperbatch-t (most morzsolja a fogát a magyar nyelvtan) akkor bizonyára ugyanolyan gyönyörködéssel nézed egy macska segglyukát." De ő úgy mutat be, hogy közben válaszol is: "Hát valaki szívesen nézi, sőt meg is gyűrűzte."