Az iskolában lázadoztam a huszadik századi művészeti hullámok ellen, de idővel teljesen beleestem. Talán a nemtudás, vagy a rugalmatlanság bűnébe estem, amikor egy kalap alá vettem egy olyan csodálatosan színes érát, amit a múlt század elejét jellemezte. Az art deco a szívem csücske a stílusok között, mert olyan mint én. Nem egoizmus, csakis önismeret. Nem vagyok finom, törékeny sem szellemileg, sem fizikálisan, a szecessziót csak csodálni tudom, nem azonosulhatok a kis szitakötőivel és indás virágaival. Tetszik az, hogy néhány színnel dolgozik, egyszerű, mégis határozott formái és mindig van benne egy kis csavar, ami életet visz az egészbe, egy kis huncutság. Ezt a bravúrt úgy adja ki, hogy közben sugárzik róla a nőiesség. A mérnöki szigorúságban ott a blikkfank. A divatban, a belsőépítészetben a formái egészen eljutottak hozzánk, Magyarországra. Üssétek fel a vatera bútor szekcióját, 90 éve tudták az emberek mivel érdemes magukat körülvenni az otthonukban, kár hogy sokszor ak...