A Születésnapi tortapúp második megdicsőülése: somlói, akármikor
Említettem az előző bejegyzésben, ha úgy döntesz, hogy megelégszel a laposabb szülinapi tortával, marad 200-250 grammnyi príma alaptészta, amit szabadon felhasználhatsz. Lehet belőle puncsgolyó, vagy borzaska, ahogy a színházi vagy iskolai büfék kínálata új életet lehel a több napos összeborított maradékokba.
Remekül bírja a fagyasztást, így lezárt dobozba került és ment a fagyasztóba bizonytalan idejű felhasználásra. Max 2 hónapot mondanék rá, károsodás nélkül.
Nálam nem volt kérdéses, hova kerül, somlói készül belőle. Ha esznek belőle a többiek, ha nem, majd én feláldozom magam. Ha megmarad, feltéve.
A somlói számomra az a desszert, aminek alakbarátabb verzióját Szent Grálként keresem, hogy kb. minden kávézáshoz beverhessek egy adagot belőle. Ez még nem sikerült, de részeredményként könyvelem el, hogy otthoni változatom töredéknyi cukrot tartalmaz a cukrászdai változathoz képest, ellenben ugyanolyan finom, nincs otthoni próbálkozás hiányérzeted.
Fél óra alatt összeállítható. Mondjatok egy családot, ahol csak fanyalognának rá egy hétköznapi családi vacsora után, mikor előrántasz a hűtőből egy ilyen meglepit.
Nálunk a kislányom egy kanálnyi habot lenyalogatott a tetejéről és a többit otthagyta. Így még nem lélegeztem fel attól, hogy válogatós: több jutott nekem.
Eszembe jutott, hogy érdemes lenne egy egész ilyen adag tésztát megsütni és 2-3 adagra osztva fagyasztani, váratlan vendégeknek, vagy csak magatoknak.
Hozzávalók:
200 ml habtejszín behűtve
Alaptészta, kb. 250 g
Öntet:
350 ml tej
300 ml víz
50 g méz vagy cukor + 1evk a habhoz
50g liszt
30g kakaó
rumaroma
vanília
Közé:
mazsola ízlés szerint
100 g durvára tört dió
Elkészítés:
Egy pohárba tegyük a mazsolát rumaromával és öntsük fel forrásban lévő vízzel, had szívja meg magát, 15 percig pihentessük..
Kakaós öntét: A kakaót és a lisztet keverd össze és fokozatosan keverd bele a tejet és a vizet. Csomómentesre kell keverni. Többször említettem, lapos ikeás rugós keverővel ez csodásan kivitelezhető. Mint egy nagy tejhabosító fej, úgy néz ki.
Belekevertem a cukrot, a vaníliát, picike rumaromát. Ha akad a édességes fiókban néhány kocka étcsoki, az is mehet bele. Vagy a tetejére díszítésnek.
Felteszem kis lángon főni mint a pudingot, közben folyamatosan keverem, hogy le ne ragadjon.
Ha összesűrűsödött, fedjük le a lábos fedelével és tegyük félre.
A behűtött habtejszínt kevés vaníliával és egy kevés cukorral verjük félkemény habbá. Felhasználásig tegyük hűtőbe.
A diót vágjuk gorombára és néhány percig száraz serpenyőben pirítsuk át.
Ha a kakaós öntet nagyjából lehűlt, elkezdhetjük összepakolni egy tálba. Van egy kb. 2,5 literes tálam abban készült.
Elővesszük a sütinket, ízlés szerinti törjük, vagy vágjuk. Legyen meg az egyensúly, hogy ne legyen fojtós. Ha kimarad még belőle, akkor abból legyen dekoráció a tetejére, vagy kínáljuk hozzá, nem kell telenyomni.
Szórjunk rá diót, lecsöpögtetett mazsolát és öntsünk rá a csokis pudingból. A habtejszínből is lehet kupacokat rakni közé. Jön megint egy adag tészta, dió, mazsola. Hagyjunk egy egy keveset a tetejére is!
A csokis öntet másik felét pakoljuk rá, adjuk hozzá a felvert habot és díszítsük a megmaradt mazsolával, dióval vagy morzsoljuk rá a tészta maradékát. Említettem, hogy a habot nem keményre vertem, ez szépen kitöltötte a réseket, nem baj, ha lapos, az a lényeg, hogy nem köpültél belőle vajat véletlenül.
Kitérő: Velem még nem fordult elő ilyen (elégszer), csak tavaly karácsonykor a csodálatosan megsült gesztenyés Pavlovám szervírozásakor. Így a gesztenyés hab, gesztenyés vajas krémmé szelídült. Megettük jóízűen, de nagyon kellett trükközni és dekorálni kakaóporral, ostyával, hogy ne nézzen ki májkrémnek.
Tetejét egy nagy edényfedővel takartam és beraktam a hűtőbe néhány órára.
Finom néhány órával utána is, de a legjobb másnap reggel volt. Melengető érzés 3-4 óra alvás után kinyitni erre a hűtőt, hogy egy somlói vár benne és a kávéhoz lekanyaríthatsz egy két kanállal magadnak egy tálnyiból.