Banànkenyèr tìzòraira, a màsodik reggelire, uzsonnàra

 


Sziasztok!

Tudjátok, Gyűrűk Ura... "mi lesz a màsodik reggelivel?" 😊 

Nem vagyok a végletek embere, de próbálom betartani a szezonális és helyi alapanyagokból történő főzést. DE, mint kisgyerekes anyuka, nem tudom a banánt, mint lehetőséget kizárni teljesen az életünkből. Messziről is jön, haragos zölden szedik le, nap sem érleli, mégis szeretik a kölkök. Így hát kelletlenül megveszem neki, mert néha ha semmit sem akar enni, akkor talán ezt benyomja a kismajom.

De ha ezt sem, akkor várunk várunk, hátha valamikor még meg akartja majd enni eltelik 3 nap és BUMM, ott ez a pöttyös, feketés, csöppet sem étvágygerjesztő darab a gyümölcsös tálban.
Ha a rendszerváltás előtt születtél mint jómagam, mikor nem volt olyan mindennapi dolog ezt enni és betegeknek vitték a kórházba, ilyenkor kelletlenül megeszed, hogy ne menjen kárba, vagy turmixgépbe karikázod, felütöd tejjel (utálom). Elvetemültebbek külön várnak erra az állapotra és ilyenkor fogyasztják el.
De nem muszáj így lennie, lehet belőle banánkenyér!
Tudom, nem mondok ezzel újat, de egy csecsemőnek minden vicc új, még most próbáltam ki és örülök a felfedezésnek.
Amérikában csinálnak ebből édes kenyeret, ott több helyen olvastam (mint összekaccsintós life hack), hogy betáraznak és lefagyasztják, hogy hamarabb kapják meg ezt a szottyos pépes állagot... tiszta hülyék. Ez nem a cél, ez egy ízletes mentőakció. Ott még nem is kell annyit utaztatni a banánt, akár kaphatják érett állapotban is mielőtt megvásárolják. Ha nem a tökéletesség illúzióját kergetné mindenki, akkor ehetne olyan banánt, amit a nap érlelt. Lehet nem lenne olyan szép, mire megveszi, de legalább természetes.

Mindegy, vissza a mentőakcióhoz: 


Megnéztem néhány receptet, ki hogy oldja meg és otthon elkezdtem kísérletezni az állaggal és elsőre meglepően finom, puha tészta jött ki. A család tanúsíthatja, hogy másnapra maradt 2 árva szeletke nekem tízóraira. 
Hozzávalók: 
200 g szárazanyag (jelen esetben: 50 g kókuszreszelék, 50 g egész hengerelt zab, 100 g liszt)
50 g cukor
50 g zsíradék szobahőmérsékleten (margarin, vaj, olaj)
7 g sütőpor
2 szottyos banán
vanília
1 egész tojás
választható: egy marék tört dió, mazsola
fél dl víz

Elkészítés:
A cukrot öntsük a keverőtálba, tegyük rá a banánt, nyomkodjuk el egy villával. Keverjük el a tojással és a margarinnal. Adagoljuk hozzá a lisztet, a sütőport és a diót, mazsolát. Keverjük át, ellenőrizzük az állagát, ha száraznak találod, akkor kell bele a víz, ha szépen keverhető, mert mondjuk nagy tojásod volt.
Egy kipapírozott gyümölcskenyeres formába öntsük. 160 fokos sütőben süssük 35 percig, tűpróbával ellenőrizd a belsejét.
Szépen megnő sütés alatt, persze nem annyira, mert sok benne a szárazanyag.
Hűtsd le langyosra, szórj rá porcukrot és tálalható.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Walipini: medencének indult, üvegház lett belőle

Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag

BBQ csirke sütőben sütve

Walipini: tervezés

Komposzt kazán, az erjedés magasiskolája