Menzás Manci fakanalán nő (nem deréktérfogatban, hanem egészségben) és virágzik a család

Sziasztok!
Boldog és izgatott vagyok mert jól indult a napunk, magamtól nyitottam ki reggel a szemem, nem egy kétségbeesett kicsi hangra aki amilyen éhes, olyan Maugli is.
Boldogan ment ma a bölcsödébe Apával és meg ma először otthon maradtam, EGYEDÜL!!!!!!!!!
A szabadságnak ára van, amit eddig is megfőztem a családomnak minden nap. Viszont eddig nem ésszel csináltam.
Amióta az eszemet tudom, létezett számomra a szó, hogy tervezett heti menü, vagy bevásárló lista mégsem használtam. Ad hock találtam ki aznapra mit főzzek.   
Olyan sok dolog van az agyamban, próbálok az elejétől haladni, hogy nem legyek kusza.
Első dolog: mindig ámultam és irigykedtem azokra az emberekre akik képesek voltak a rendszerességre. Az iskolában arra a lányra aki minden nap hazamegy és megtanul és utána azzal foglalkozik amivel akar, nem úgy mint én, aki húztam halogattam és este az álmossággal küzdve be nem fejeztem vagy másnap reggel.
Igen, felnőtt fejjel már nem csak a saját életemet kell koordinálnom, hanem a kislányomét, a férjemét is. Felelősségem van. Ez a kis palánta minden jó tulajdonságomat, gesztusomat, szemforgatásomat érzékel és adaptál, már most. A rendszeresség és kitartás olyan tulajdonság, amit egész életében használhat, feltéve ha az anyja is felnő a feladathoz.
Felelősségem van hogy szemetet adok nekik, vagy felvirágoztatom a napjukat.
Erőt vettem magamon és terveztem egy heti menüt. Közben rájöttem, hogy ismeretlen nyugalom szállt meg, ugyanis ha tudod mit főzöl tudsz előre készülni és hogy nem vásárolsz fölösleges dolgokat ami impulzus vásárlásnak minősül és sok kicsi sokra megy alapon ablakon kidobott pénz. Nagy barom voltam, hogy eddig nem használtam. 
A menza elnevezés nagyzoló lenne, ha csak a családomra főznék, bevettük a buliba anyósomat is aki az eddigi menzáját váltja fel az én kosztommal. Kis köszönet nyilvánítás a segítségéért.

Egyre többet merül fel közöttünk, hogy nem merünk vásárolni, mert nem sok kedvünk van hozzá, miután elolvastuk a címkét, vagy elolvastunk egy kutatást mennyi antibiotikumot, növekedés gyorsítót stb. kapnak szegény állatok, azért hogy minden nap húst együnk.
Ez non sence. Húsfogyasztó vagyok, de ha ez az ára hogy minden nap sok húst egyek, lemondok róla.
Tovább is mehetnénk, egészen a növényi alapú táplálkozásig de erről még nem olvastam eleget, hogy merjem és akarjam kiiktatni az egész hús és tejipart az életünkből. 
Igen vannak kiskapuk, de ahogy a picur egyre érettebb lesz, sorban kiváltom őket más dolgokkal. Neki is élmény, hogy a többiekkel ehet kukit vagy kekszet a játszótéren. Vagy mint minden kisgyerek szereti a pucér tésztát, fogok nekik tésztaételeket csinálni, bár én nem eszem belőle, csak néhány falatot, hogy meg ne kívánjam.
  
 
Néhány elvet lefektettünk P.-vel:
-  Heti húsfogyasztásunk nem haladhatja meg a másfél kilót. Ez azt eredményezi, hogy más dologgal kell kiváltani, jelen állás szerint a csodálatos őszi zöldség kavalkáddal.
- A húsnak olyan körülmények között kell lennie, amit szívesen eszünk meg. Nincs gmo-s takarmány és szűkszavú címke, amin csak az van nagy betűvel, hogy akció. Folyamatosan keresünk olyan termelőket akik hajlandóak lennének a jól  tartott álataik közül eladni nekünk. Még nem találtunk.  
- Szezonális ételek.
- Változatos növényi fehérjék
- Nincs cukor, csak méz, nincs rántás, fölösleges lisztezés.

A sorozatom röviden arról szól hogy kezdő háziasszonyok anyukák, hogy főzzenek nagyjából egészséges ételeket a családjuknak és ötleteket kapjanak.
Megmutatom az én konyhámban hogy készül és ha tetszik, örömmel fogadom, ha elolvasod vagy felhasználod.
       

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Walipini: medencének indult, üvegház lett belőle

Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag

BBQ csirke sütőben sütve

Walipini: tervezés

Komposzt kazán, az erjedés magasiskolája