Ne haragudjatok rám, amiért hanyagolom a blogot. Most egy kisebb gödörben vagyok és időbe telik kimászni, de dolgozom rajta. Talán ez az új év feladata, emlékeztet rá az univerzum, hogy egyedül jöttél ide, egyedül fogsz távozni, úgyhogy tessék leszakadni arról, hogy várj a többi ember ragaszkodására és szeretetére. Mondhatnátok, hogy ne komédiázzak, friss házas vagyok, van egy szép családom, fogjam be a szám. Attól, hogy kimondtad az igent, a megoldandó feladatok a kapcsolatban ugyanazok maradtak, ha jól esik tudomásul venni, ha nem. De visszatúrom a torkomba a feltörő sóhajtozást és dolgozok azon, hogy jó barát, jó feleség legyek, előbb vagy utóbb majd visszajön és a szeretettségem igazol. A boldogságot is jó lenne külső tettekkel elérni, de az bent végzendő. Ha a szomorúságot az önzéssel és aggódással, féltékenységgel el lehet érni, akkor miért ne dolgozhatnék a harmónián és a boldogságon? Mint ahogy az élet értelme sem a boldogság, hanem a tapasztalás, jobb nekünk ha magunknak...