Deluxe Kókuszos diós keksz, aminél az utolsót csak udvariasságból adod a másiknak


Jaj, képzeljétek hogy jártam. A minap könnyeimmel küzdve bezártam a blogom. Bepánikoltam, ugyanis évek óta a gépem memóriájának jóindulatára voltam szorulva. Történt ugyanis, hogy mikor átvették az irodai gépem, a helyettesem valamit babrált és összebogozott a jelszavak és a fiókok a hálózatában és a végeredmény egy olyan torzszülött, ami csak az ő emailjével és a saját jelszavammal használható. Senki sem érti, hogy jött létre, de visszacsinálni azóta nem tudtam, így ha mérgesen is, így használom.
Ma nem engedett be a gépem, a felgyülemlett bosszúságomat levezetendő, ma több órát pöcsöltem egy új blog létrehozásával, sajnálkozva, hogy a közel 10 éves munkám, több mint 700 (!) bejegyzésem semmivé foszlik.
De mikor hazajött a férjem addig babrálta és buzerálta, amíg én rájöttem a megfelelő jelszóra, úgy hogy: Itt vagyok! Majd kijebb rugdalom valahogy azt a másik email címet!
Ki is töröltem az áthelyezős posztomat, szerencsére nem kell.

Hoztam egy szuper nasit, ami nem csak bulvárosan szuper, hanem szuperélelmiszerekből áll.
Nem csak az avokádó, a lazac, meg a chia mag szuper kaják, hanem vannak olyanok, amik nem túl egzotikusak -értsd: nem olyan pofátlanul drágák- mégis hasznosak az egészségünk megőrzésében.  
A végeredmény pedig egy olyan keksz ami nagyon finom és 20-25 perc alatt kivitelezhető.
Csak bírjátok ki, hogy ne zabáljátok fel az egészet egy film alatt!

Hozzávalók: kb. 24 db
100 g zabpehely
40 g kókuszliszt
40 g őrölt napraforgómag
120 g dió
80 g kókuszreszelék
1/2 csomag sütőpor
1 tojás
60 g cukornak megfelelő édesítés
10 g vaníliás cukor
140 g zsiradék (kókuszolaj, vaj, margain, amid van)

Elkészítés:
Ennél a receptnél a legjobb haverod a kávédaráló. Törd össze az összes hozzávalót, ami nem por állagú. Hosszabban:
A zabpelyhet törjük meg (én hagytam benne egészen is, kb 30 g-ot a csudijó rostok miatt, a bélbolyhaim örömére)
A kókusz és a dió is zsíros, főleg darálóban, érdemes néhány kanál zabbal szárítani az őrlést. Illetve, ha nem vagy olyan szerencsés, hogy anyádék beraktak a kamrába egy zsák diót és frászt kapsz az árától, a 120 g-ot "felhígíthatod" tökmaggal, napraforgóval (szintén nagyon jó, ha fogyasztod őket) amik elérhetőbbek, a dejónak is bejött. Akkor elég a fele dió, legyél kreatív.
Megvan az egész őrlés, a dió maradhat kicsit darabosabb, ha szereted úgy.
Belezúdítjuk az édeset, a vaníliát és a sütőport, a tojást. A végén a felolvasztott zsíradékot.
Dolgozzuk össze, egy zsíros, fényes, nehéz masszát kapunk. Amit lehet akár kézzel is formázni.
Vegyünk elő egy tepsit, sütőpapírra tegyük a lapos korongokat, amekkora jól esik.
Amíg formázunk, melegítsük elő a sütőt 170 fokra.
Ha elfogyott a massza, toljuk be sülni olyan 15 percre. Látni fogjuk a színén, sötétebb a szélein és a dió illata bejárja a házat.    
 Amikor kivesszük , még ne álljunk neki! Szétesik, hagyjuk meghűlni szobahőmérsékleten, utána hajrá.
Légmentesen zárt üvegben napokig friss, ropogós marad, nem szottyosodik meg.
Ötlet:
Szintet emelhetnénk, ha keserű csokoládéval csurgatnánk, vagy a talpát mártanánk abba...nyáú és még bűntudatod sincs miatta! Túl szép, hogy igaz legyen.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag

Walipini: medencének indult, üvegház lett belőle

Mire jó a kávézacc? Hajpakolás!

BBQ csirke sütőben sütve

Családi ház (hobbit-luk) Walesben