Csodás karácsonyra várva
Nem fogok panaszkodni, hogy milyen tömegben kellett ma vergődnie mindenkinek, aki arra adta a fejét, hogy kitegye a lábát az esős, később havas Debrecenben. Ez is a hangulat része. Szeretek csendes kivülálló lenni, aki csak könnyű léptekkel térül-fordul a megfeszült akaratok, aktuális gyermek és/vagy felnőtt hiszti rohamok között és dallamos hangon jónapotot kívánok. Olyan idegesek vagyunk, de miért? Többször eljutottam oda a nap folyamán, hogy ez a viselkedés, mint egy alattomos betegség meghajlítsa a gerincem és lefelé görbítse a szám. Ne engedjük elrontani a hangulatot! Miért másért van a fényár, a disznótoros füstje a főtéren, mint azért, hogy a legszebb körülmények között készülhessünk a szeretteinkkel való karácsonyi szünetre. Csak azért is oda kell mosolyogni a mogorva emberekre! Azért is kellemes ünnepeket kell kívánni mindenkinek, aki csak oda akar csípni nekünk szóban, vagy könyökkel. Tévedés ne essék, haloványan én is Grincs vagyok, igen, rosszul vagyok attól, hogy n