Torkos csürtörtök, ódon falak között
Gyerekkoromban a Régi Vígadó épülete számomra olyan távoli és nem értelmezhető intézmény volt, ahova nagymamám a kis kezével, egyessével készített csigatésztáját hozta én meg mint néhai kísérő megvártam a bejáratnál. Ahogy teltek az évek, elfelejtettem, hogy ott egy működő étterem van, egészen 2 héttel ezelőttig, amikor P. random felhívott egy délelőtt és belekiabált: "SZIVI...Torkos Csütörtök .... Játszik??" Lefordítom: Kedvesem, eszembe jutott ez az esemény, számíthatok a részvételedre? Válaszom: " Hogy a viharba ne?" Modern belső, jó kulissza egy elköltött vacsorához Mely étterembe van még hely, hova szeretnénk menni? Őszintén szólva nem érdekeltek a részletkérdések, csak a gesztus tisztasága és hogy törekedik arra, hogy rászolgáljon egy Mr. Darcy sármján felnőtt lányka kegyeire. Végül az RV, vagyis a Régi Vígadót választottuk. Akkor viszont nem gondoltam, hogy milyen étteremélményben lesz részünk, mert végül öten mentünk, a családom hirtelen megjelen...