Le Café de Capucine

Gyerekkorom visszasejlik erre az édességre, amikor a családommal egy fárasztó nagyvárosban végigkutyagolt nap végén bementünk az akkor még erősen cocialaista érát idéző cukrászda-presszóba, a Csokonai színház mögött megbújó kis utcasarkon: ez volt a Kismandula.  Üveglappal fedték az asztalokat, hogy a magamfajta fölöttébb ügyes kezű gyerekek se kapjanak tockost, ha véletlenül kiöntik a kólát. Szerencsére ilyen megtorlás sohasem kerülhetett volna sor. Ablakait függöny választotta el az elhaladók pillantásaitól. Most sem értem azt az üzletpolitikát, ami a látni és látszani akarást felhasználva az embereket kirakati üvegek mögé pászítja. Bizonyára, ha azokat zavarná az, hogy kéretlen közönség bámul bele a kávéjukba, akkor más választanának. Most is a tyúk vagy a tojás esetével állunk szemben.      De a drága, somlói őnagyságára visszatérve. Ahány konyha, annyiféle somlói. Ettem már csokoládé pudinggal készültet, keserű kakaós krémmel készültet, olyat ami félig fehér, fé

A főzéssel kapcsolatos gondolkodásmódom, vagyis, hogy a helyzetből adódó esetlegességet és hibákat, hiányosságokat orvosold nagy adag kreativitással az életem minden területére igaz. A konyhában ha nem szeletelsz szépen, húzd ki magad és mondd azt a végeredményedre: "rusztikus". A varrással kapcsolatban ha nem vagy az egyenes vágás, vagy pontos szabás Michelangelója, egy új szabási megoldással mentheted a helyzeted. A december elején megvásárolt gyönyörű, kék Canon fényképezőgépem nagyon sóvárgott egy védőburokra. Nem tudok, bár imádok fotózni, főzési tevékenységemet immáron tudom prezentálni. A cél az volt, hogy a szép ajándék bírja ki a malaclopó tá(r)skám belsejében uralkodó kaotikus súrlódási tényezőket, illetve valami válassza el az érzékeny lencsét és masinát egy esetleges fagyasztott hús monstrum vagy 10 db császárzsömle társaságától. A végeredmény szerintem tetszetős, és kitűnően funkcionál, méltó odú egy ilyen nemes jószágnak.