Zab: nem szégyen a lóabrak az embernek sem
Reggelente úgy szoktam munkába menni, hogy hallgatok valamit. Van amikor az agyam megelégszik egy kis zenével, máskor tartalomra is szükségem van, hogy hallgatva tanulhassak valamit. Előadásokat szoktam hallgatni, motivációs előadásokat és olyanokat, amik elemzik a siker lélektanát, vagy táplálkozásról, művtöriről stb szólnak. Jobban érzem magam, hogy a nap ezen fél óráját láthatatlanul, csak nekem duruzsolva az önfejlesztésre fordítom. Itt hallottam egy amolyan anglicizmusról, a zabpehely reggeliről. persze nem egy barlangban éltem eddig, tudtam hogy van ilyen, de most kedvem is volt hozzá, hogy kipróbáljam. Aszongya: 1. Finom, 2. csökkenti a koleszterin szintet, 3. Telíti a gyomrot, 4. Lassítja a cukor felszívódását. Az un. porridge nem más mint zabkása, megfőzve, nem rázva vagy keverve. Nem tudtam elképzelni, amikor filmekben láttam, hogy annyi a reggeli, hogy az a soványka kis tányér kása elég e egy embernek, van e élvezeti értéke, furán nézett ki, úgy, hogy senki n