A házi sajtos roló meséje
Anyukám névnapja a hétvégén volt, vagyis akkor tartotta és már nagyon vártam. Nem is nagyon értem, hiszen az utóbbi időben hetente találkoztam a családommal, de a heti szarságok és stressz tökéletes ellenpontja, hogy találkozzak a családommal és csak együnk és legyünk. A választásom a mindenkori kedvencemre esett a sütemény tekintetében, mert Szegeden volt szerencsém annyi jó sajtos rolót kóstolni, ami egy életre függővé tett. Anyukám is nagyon szereti... amúgy. Nem csak magamnak kedveztem. Bár duruzsoltak szombat délelőtt a szirénhangok, hogy ne süssek és érjem be egy bon-bonnal az ajándékozást, 2 órával indulás előtt azt mondtam: akkor kezdjünk hozzá, rohamtempóban. Nem volt formánk, amin sütni kell a tésztákat, akkor találtam ki, amikor már elkezdtük, akkor vásároltunk be előtte, mert sajt sem volt otthon, a töltésnél meg mikor orrán száján jött a krém, csak oda nem jutott ahova irányoztam akkor eszembe jutott, hogy mérgemben széttöröm az összes tölcsért ami egy könnyed mozd