Sziasztok!
Enervált vagyok. Nem a krónikus fáradtság beszél belőlem szeretncsére, csak most olyan "nyeh" vagyok. Zsizseg a kert pedig, érzi a nap melegét minden élőlény.
Nekem is éreznem kellene és nem is maradtam le a dolgaimmal, de fejben mindig elvágyódom. Nem térben, hanem tevékenységben, újra alkotni akarok. Itt vannak a közelmúlt ételfotói, de majd máskor leírom őket.
Sóvárgok, annyira, hogy belefájdul a fejem. Azzal próbálom ezt az elemésztő tüzet oltogatni, hogy olvasok a témában, meg nézegetem a téma jeles képviselőit szerte a világból, de össze sem lehet hasonlítani azzal, ha végre neki ülhetsz. De nincs mivel dolgoznom, illetve ez olyan új nekem, még csak alig szagoltam bele, örülnék annak, ha az első bizonytalan lépéseket profik irányítanák.
Nincs mit tenni, arra a heti 2 órára háttérbe kell szorítanom a tennivalókat és a családom szolgálatát és a magam boldogulását és fejlődését támogatni.
Nem hittem volna, hogy ennyitől bűntudatom lesz. Drukkoljatok.  

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Walipini: medencének indult, üvegház lett belőle

Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag

BBQ csirke sütőben sütve

Walipini: tervezés

Komposzt kazán, az erjedés magasiskolája