Cukor eső, tejszín folyó

Sziasztok!
Nem leszek rest megmondani, a fejem a fellegekben időzik meg a kávéspohárban, ha magam lehetek kicsit. Nincsen bejutása oda senkinek, ilyenkor a az angol farmházak alaprajzát böngészem századfordulós katalógusokban, Japánról falok minden információt, félelmetes történeteket olvasok, beszámolókat, vagy épp felemelőeket Shirley Mclaine tollából.
Csak semmi realitás. Túl sok jut ki belőle.

Tegnap Z. hisztirohamot kapott, miután végigkergettem a házban és rekedtre ordította magát, felemeltem mint egy csomagot és leraktam a helyére. Én is a sírás határán voltam a tehetetlenségtől.  Csak ült a konyhaszéken a kis gumicsizmájában és egy nagy pufikabátban, ami miatt kitört a vihar, nem akarta levenni. Zihálva vette a levegőt, elfelejtve a természetes ritmusát, baba haja a halántékán és a homloka körül átizzadt a drámától és a nagy kabáttól.
Egy összetekert szelet sonkát adtam a kezébe, hogy visszanyerje az egyensúlyt, miközben elgondolkodva majszolt, átölelte a nyakam, nem akarta elengedni. Elé térdeltem, öleltem és percekig így maradtunk, közben hallgattam, ahogy lassan megnyugszik. Úgy néz utána rám, mint aki révületből tért vissza.
Ránéztem és repestem, hogy itt lehetek vele nem tudok vele betelni milyen szép és értelmes, ő az én kislánykám. Nyátenger, nyáltenger ... de csak ennyit tudtam kinyögni:
- Látod, ez történik, ha nem reggelizel eleget.
Tudom, hogy valami pozitívabb helyzetre is rámondhatnám, hogy olyan szép, de nekem ez volt a kedvencem.

Most nézzétek milyen kávét lehet kapnia világ túlfelén! A felhő egy vattacukor, amit ha a kávé gőze megcsap, cukor esőt produkál a kávédba. Mit ne mondjak, elég puccosan oldották meg azt a 2 kockacukor adagolását, de szerintem gyönyörű a végeredmény.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Walipini: medencének indult, üvegház lett belőle

Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag

BBQ csirke sütőben sütve

Walipini: tervezés

Komposzt kazán, az erjedés magasiskolája