Mi történt azóta? Kenderrel való építkezés 2018


A minap épp arról akartam írni, hogy a külsőségek hogyan változtatják meg a viselkedési formákat, de a szokásos ráhangolásom nem engedte meg, hogy ne olvassam újra egy 2015-ös cikkemet.
Ezt.
Érdekes, olyan régen írtam, hogy már el is felejtettem, hogyan jártam körbe a kenderrel való építkezést. Felvetődött bennem a kérdés, az elmúlt években ért e el ez a mozgalom, gondolkodásmód változást? Sikerült e beletömni az átlagember gondolkodásmódjába ezt a lehetőséget?
Röviden, nem.
A szívem összeszorul, hogy néhány hónapja kinevettek az eladók egy A>diban amikor megvettem egy kendermag őrleményt, nem lehetett látni mennyibe kerül ezért voltam kénytelen a segítségüket kérni. Jót szórakoztak rajtam, milyen jó betépve tolni a babakocsit... A német anyacég olyan előrelátó volt, hogy ide is szállítatott a termékből, kár hogy a mi sokan kimaradunk belőle.
Elkezdhettem volna hogy rosszul gondolják, ez egy hasznos dolog stb stb. Minek tépjem a szám? Azt gondolnak amit akarnak, majd mosolyogva fizetik maguknak a gyógyszert a patikában mikor egész télen egyik betegségből a másikba esnek.
A kendert még mindig azzal azonosítják, hogy: Bob Marley, nagy pupillák, lebegés.
Azóta sem próbáltam.   



Visszatérve az építőanyag jelenlegi státuszára, megkapta az Émi engedélyt, ezt akkor meg is írtam. Akkor úgy éreztem, hogy elkezdődött valami.
Azóta a kigondolt felújításunk más irányt vett, a közeljövőben elkészül a házunk. Minden anyagában a klasszikus rendet és tankönyvi ajánlást visszhangozza.
Akadékoskodhatnék, hogy ez az elveimmel nem összeegyeztethető, de nincs alternatíva. Sajnos akárhány tüzépet jártunk végig az elmúlt 9-12 hónapban, egyiknél sem található olyan építőanyag, amely kendert tartalmaz. Nem forgalmaznak, nem árusítanak. 
A tüzépek csak azokat az anyagokat fogják készleten tartani, amire van kereslet. Ha az emberek nem tudnak arról, hogy ilyen lehetőségük is van, persze, hogy nem élnek vele. Nemhogy az átlagember, az építész sem számol vele.
Megkerestem egy a mérnöki karon tanító oktatót, rákérdeztem arra az útra, amit szántam magunknak, hogy ma Magyarországon kivitelezhető e hogy abból építkezhessünk? A válasza egyszerre volt kedves és kiábrándult: talán majd az Ön unokájának ez elfogadott lesz.
Szerencsére hamarabb bekövetkezett, mert eltelt egy év és a Kenderház Mo. blogján kitették, hogy Domaszéken épül az első kenderfalazattal megépített ingatlan. Ha legközelebb Szegeden, Szatymazon leszek, megkérem a helyi erőket, hogy menjünk el megnézni. Az a bejegyzés 2017 tavaszán frissült utoljára, azóta már kész is lehet. Mindenesetre várólistán vagyok, mint kipróbáló, hogy teszteljem egy ott alvással.
A kenderházat felkaroló szerveződés néhány havonta ír ki rendezvényeket, csinálnak work-shopokat, tartanak előadásokat a témában. Amikor Zozo volt kb. 2 hónapos akkor volt az első ilyen összeröffenés, nem tudtam menni és mindig valami nagyon messzi eldugott faluban tartják, amit kocsi híján elég sok átszállással lehetne megközelíteni. Macerás. Szerencsére amire kíváncsi vagyok magam is utána tudok nézni még a külföldi szakirodalomban is. De tisztelem, hogy mennyire kitartóak, pedig egy hegyet kell elhordaniuk egy talicskával, a berögzült félretájékoztatásból adódó érdektelenség hegyét.



2021-től az újonnan épülő ingatlanoknak a közel 0 energiakibocsátást kell elérniük a használatba vételkor, fogalmazzunk úgy, hogy nem kedvez az alternatív megoldásoknak
Jó álmodozni, jó végigjárni, hogy ez még mindig egy csodálatos anyag, amit támogatásokkal és építkezőknek szánt előnyökkel kellene  bátorítani és nyomatni orrba szájba. De nem, az nem hoz elég nagy haszonkulcsot. A helyzet még mindig ugyanaz: amíg azért készülnek a gyerekek hogy a csokkal elérhetővé váljon egy fiatal családnak egy régi vályog, vagy jobb esetben 80-as években felhúzott szocpolos, típusterves csoda, addig nem marad igény, energia és akarat a környezetünk vagy a jövőnk megváltoztatására.  
Pont fordítva kellene lennie egy más világban: azért kellene egy szép otthont teremteni egy párnak, hogy idővel belakják a gyerekek.
A képek amiket betettem egy francia kenderbetont gyártó cég elkészült munkái, a 90%-a a megrendelőknek hasonló korú fiatal. De ami a legszívmelengetőbb számomra a sorban: vannak idős megrendelők is. Építkeznekés nem mással mint egy alternatív megoldással. Nyitottak erre a gondolkodásmódra és ha ők nyitottak, idő kérdése, hogy itt is valami elindul a fejekben, csak győzze az unokám kivárni.   
 

A felhasznált képek forrása:Kenderház Magyarország

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag

Mire jó a kávézacc? Hajpakolás!

Walipini: medencének indult, üvegház lett belőle

Családi ház (hobbit-luk) Walesben

Bagel-bukta