Néhány hangulatkép a grazi és szombathelyi karácsonyi vásárról 2016.12.10, 11

Mikor megérkeztünk.
 Ne haragudjatok, sok sok idő óta beteg vagyok. Grazról sajnos nem tudok túl sok mindent írni, majdnem sötét volt mire megérkeztünk, még ráhúztunk 45 percet a parkolóhely keresésére, ami azt eredményezte, hogy a helyi nevezetességek jótékony homályba burkolóztak, vagy a reflektorok megvilágították ugyan az ismert részeket, de egy első utazónak nem mondanak sokat.
Szép város volt, bár megint rájöttünk, hogy a nagy tömeg, nem a mi műfajunk a hosszú sorokkal a forralt  boros előtt, vagy a gofrisnál. Itt láttam a legtalányosabb kürtős kalács forgatót, aki úgy görbítette a száját, mintha a nyálát gyűjtötte volna, hogy a mesterműre köpjön, néhány percig figyeltem, szegény csak unta magát.
Belebotlottunk egy Adventi kórus előadásába egy régi barokk épületben. Jó hangulata volt, bár inkább a mennyezeti dekoráció fogott meg, felmentem a lépcsőn amíg lehetett, közvetlenül alá, gyönyörű volt.
Nagyon hangulatosak voltak a klasszikus vidámparkos játékok, mivel még sohasem ültem óriás keréken megkívántam egy kört, de nem akartam a szégyent kockáztatni a kabinok miniaűr mérete miatt.
Szombathelyen alig voltak délelőtt, végre lökdösődés nélkül lehetett szétnézni, ami nagyban emelte a kedvünket, közben pizzát ettünk a tehén gyümölcseivel, ahogy Kőhalmi Zoltán írta le a sajtos tejfölös lángost.
 







Másnap reggel:





Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Walipini: medencének indult, üvegház lett belőle

Kender: egy "magasröptűbb" építőanyag

BBQ csirke sütőben sütve

Walipini: tervezés

Komposzt kazán, az erjedés magasiskolája