Le Café de Capucine

Közeledik a csodálatos, sárga lombú, orcát pirosra kifújó ősz. Annyira szeretem, ilyenkor kisétálnék a világból, mert a levegő kicsit hűvösebb, tisztábbnak érzed, nem ül benne a nyár pora. Hamarabb esteledik, a hideg hamarabb noszogat arra, hogy feltegyél egy kakaót vagy tejberizst megfőzni, vágyik mindenki a begubózásra. Ilyenkor már jól esik összebújni is, nem mint a nagy melegben, amikor csak a kisujjatokkal akasztottátok össze, mímelve fogtátok meg egymás kezét egy méterről. A hideg idő járulékos fűszere a fahéj, mindenre jólesik tenni, kivéve a töltött káposztára. Már sokkoltam a karácsonyi vendégsereget fahéjban sütött pulykával. Unokabátyám megsajnált és evett velem. Ezzel a megjegyzéssel: az a szerencséd, hogy sokat járunk kínai étterembe, bírom az ilyesmit.   Eddig is tudtam hogy jó hatása van az emésztésre, tisztítja a beleket és hogy cukorbetegek használhatják mint csodaszert, hogy kordában tartsák a vércukorszintjüket, messzire hajítva a gyógyszert. Az utóbbi idősza

 Hetek óta várakozik a gépemen ez a fotósorozat, végre tovább adhatom Nektek! Minden képben van olyan ami megfogott, de ezt az abszolút kedvencem. Mindig szerettem volna ilyen helyen lakni, egy ilyen tetőteres elefántcsont toronyban. Na igen és itt látszik a legtöbb háztető.   Az hogy gyerekkorom egy fontos filmje ezt említi: Tökéletesség? Inkább a hibái olyan szervezetten kapcsolódnak egymáshoz, hogy tökéletes egységet alkotnak! Ez jutott róla eszembe. Ez a képsor az esetlegesség, a keresetlen pillanatok összessége, aminek hátterében a világ talán legikonikusabb nagyvárosa, Párizs. Sok kérdés felötlött bennem mikor megnéztem őket. Vajon azok az emberek, akik belekerültek utólag megtudták ezt? Vagy meglepődve ismerték fel magukat a világhálón? Hogy jutott be ennyi házba a fotós? Ennyi barátja van, akinél kiülhetett az egyik ablakba, hogy keresse a tökéletes képet, úgy hogy közben a család a háta mögött nézte a tévét, vagy vacsorázott? Vagy bekéreczkedett régi lépcsőházakba és

Link: https://www.pinterest.com/pin/296111744223694555/ Tudom, blogot írni úgy érdemes, ha nem hagyod ebek harmincadjára a kedves olvasókat. Jutott minden a hétvégére egy kis pihi, egy kis munka, egy kis vendégség. De minden más elvégzése közben ott volt a kitörölhetetlen tervezgetés és jegyzetfüzetbe lefirkantott ötletelés a házunkkal kapcsolatban. A születésnap gyönyörűen lezajlott, még egy kis torta is jutott az ünnepléshez, reggel is, délbe is. Minden hivatalban felköszöntötték P.-t és megjegyezték, milyen szép ajándékot kapott. Aznap este akartunk még delíriumban, egymás szavába vágva, ittasan tervezgetni in situa, de olyan fáradtak voltunk, hogy inkább ettünk és aludtunk. Anyukám kérdezte: Nem örültök neki, vagy mi van? Miért nem beszéltek róla? Örvendezünk neki egymás között. Nem beszélünk róla, mert az emberek személyük elleni támadásnak és kicsúfolásnak vélik, hogy két kis kófic házat vegyen magának. Tisztán elcsábulásból: armeria maritima: pázsitszegfű Ez van

Nézzétek meg, annyira aranyos: http://9gag.com/gag/am86Vjj

Szépen belelavírozunk az őszbe és határtalan a boldogságunk. Az emberek, mintha éreznék az oktalan jókedvet, amit a fiatalságunk, az egymás iránti ragaszkodásunk, szerelmünk, a lehetőségeink miatt látunk. Van aki velünk együtt örül, a másik fajta minden eszközét beveti, hogy rövidre zárja az optimizmust. Nem engedjük magunk, bármilyen idióta is, csak mosolygunk és arra gondolunk, hogy ha vége milyen örömmel adjuk át magunk a tervezgetésnek. Most már olyan HÁZasok lettünk, akiknek van egy telek is a lak mellé. Csúnyácska, kicsi, de mi dolgoztunk meg érte. Ennek fényében már megérte minden hétvégi reggel, amikor egy keksz volt a reggelink, amit útközben rágtunk szárazon, vagy egy kis termoszos kávéval. Vagy téli sötétben keresni olyan házat, ahol sem közvilágítás, sem házszám nincs. Vagy mikor a szakadó esőben egyikünk tolta, másik vonta az autót, ami beleragadt a sárba és a csúfolódó ügyfél nevetve köszönt oda, úgy örült a nyomorúságunknak. A vasárnap esték, amikor a szerencsétlen

Hogy miért nem akarom a csodálatos ősz legjellemzőbb növényét felhasználni? Mert augusztus közepétől kezdve úgy önti el a narancssárga, elnézést sütőtöksárga ötletek és receptek sokasága a nemzetközi platformot, hogy érdekelt, van e valami ezen túl. Van már sütőtök-lattés  tea (borítékolható nap a wc-n), van aki hasábokra vágja és sült krumpli helyett készíti köretként. Ki tudja az utóbbi még engem is érdekelne. Annyi sok csodás dolog van az őszben. Például, a vadgesztenye, a pirosló alma, a kései körték, a makk, a hidegtől megcsípett kökény, az izzó vörös csipkebogyó. A szeptember a székelyeknél a Földanya hava. Milyen szép megnevezés! Ezt a bőséget, az érett színeket olyan jó lenne viszontlátni az otthonokban. Összeválogattam néhány filléres dekorációt, amiért legközelebb akár te is lehajolsz hazafele. 1. Faleveles mobil. A csaj megfestette, kiszabatta és belenyomatta az erezetét a levélnek... a gyerekeivel. Megengedem, hogy te lehajolj és szedj 10 levelet, hogy kiváltsd e

Egy kis lisztecse, egy kis cukrocska, egy kis olaj és az asztalra tehetsz egy desszetet a családnak. A neve "Depression cake", vagyis válság torta. A másik elnevezése: Wacky cake: Buggyant torta. A nagy gazdasági válság Amerikában olyan sebeket okozott a kollektív tudatukban, hogy a válság ételek a mai napig közkézen forognak. Egyet jelentenek az otthon ízével.  Csak azért próbáltam ki, mert annyira nincs benne semmi. Nem néztem ki többet ebből a receptből mint egy égett ragacsot. De Nagyon finom! Nincs benne tojás, vagy tejtermék. Sőt, még egy külön tál sem kell, amiben összekeverjük, csak a sütőtál, a végén gyönyörűen kiesett belőle. Háhá, eggyel kevesebb mosogatnivaló! Ha a hozzávalókra gondolok, az egész belekerült 100 ft-ba. A másik dolog, hogy 5 perc összeállítani, fél óra alatt készre sül, eltelik 10 perc és már ehetitek is. Tört dióval és kevés csokoládéval kevertem fel. A tetejére beáldoztam egy doboz mascarponét. Kicsit gazdagabb lett, mint az éra, de

Forrás: www.bostonmagazine.com P. átküldte ma ezt a linket. Esetleg szoktátok nézni ezt a bizarr ételeket bemutató sorozatot? Ha elkapom, szívesen megnézem, viszont az hogy kivülről láthatom azt, hogy mit kap ki a magyarországi gasztronómiából egy külföldi stáb, nagyon érdekes. Örülök, hogy kimozdultak Budapestről, de egy háromnegyed órás műsorban nem lehet mást tenni, csak néhány nagy dologba belekapni. Kívülről nézve a disznótor igazi vérfürdőnek tetszik, a szofisztikált világ bizonyára kihordott egy enyhébb szívrohamot ülés közben, amíg végignézte. De nem baj, a magyar vidéken disznót vágnak, spontán táncolnak a nyugdíjasok hurkatöltés után. A Balaton édesvízi halszörnyekkel van tele, amiből halászlé készül. Budapesten elmentek a csepeli gyár étkezdéjébe, herepörköltet enni, Zimmern meglátogatott egy designer bisztrót és a 7. kerületben megkóstolta a kóser töltött káposztát. Sokfélék vagyunk, érdekesek vagyunk, ennél jobb turisztikai csalogatót nem is tudok elképzelni.  J

Ez a ropi tökéletesen beleillene a kedvenc gyerekkori (inkább süldő lyány) könyvembe. Sok kedvenc volt, de nem tudtam betelni egy 43-ban kiadott kisalakú darabbal. Címe: A mindent tudó nő. Egy akkori női újság évkönyve volt. Itt a nő szuperhős volt, ismétlem 43-as kiadás, amikor minden fegyverre fogható pöcsös a háborúban sínylődött, otthon hagyva kedves feleségét. Ha a hölgy először tapasztalta meg, hogy hogyan kell háztartást vezetnie vagy renoválnia egy bombatalálat után a ház sarkát, vagy épp el kellett mennie vadásznia a határba, hogy legyen mit tenni az asztalra. Summa summarum, ebben a könyvben voltak hasonló receptek. Nosztalgiával fordulok a régi receptek irányába, mert jó tudni róluk. Másik nagy igazság, hogy a legegyszerűbb dolgok a legjobbak. Otthon ettem ilyet és  egyből elkértem a receptet. Anyukám fejből mondta, én is fejből írom ide, nem egy  nasa project. Akkor neveztem el magamban 25-ös ropinak. Hozzávalók: 25 dkg liszt 25 dkg főtt, tört buronya (3 közepes da

Igen, az a kis bódé balról. Ha le akarnátok bombázni ezt a csodálatos épületet, tudjatok róla, ha a pottyantósnál kezditek a rohamot, leomlik a fal, amúgy bevehetetlen. A predjamai vár régóta benne volt az agyamban, ismertem a képet róla, de nem is gondoltam, hogy tényleg létezik, annyira meseszerű és építészetileg szinte kivitelezhetetlen. A földrajz könyvemben az egész országra szántak másfél oldalt, az iparral szemben nem kaptak helyet az építészeti emlékek. Az utolsó napunk reggelén elindultunk, a tengerparttól 70 km-re található, kis hegyi falvak mellett haladtunk el, szerencsére a vasárnap itt is vasárnap, kevesen voltak az utakon. A vár nagyon összetett rendszer, az épített rész mögött található egy másik lakhatási lehetőség, ugyanis párkányokat alakítottak ki a hegy gyomrában, ahonnan be lehet látni a völgyet, világos volt, volt vízellátása és kívülről nem láthatsz semmit, pedig több száz embert lehetett oda elszállásolni. Tetszetős várörző, láncos kutya vasból.